Az OKPécs.hu szerint Pécsen több mint 23 ezer szavazót szerzett a Fidesz vasárnap, még úgy is, hogy Pécsen az országos átlag alatti volt a részvétel a népszavazáson. A referendumon sosem szavaztak még 98 százalékos többséggel.
A pécsi lapnál ugyanis úgy számolnak, hogy átlagosan több mint 17 ezer Fidesz szavazó van, miután a 2014-es országgyűlési választásokon, illetve a polgármester választáson is ilyen számokkal választott meg a fideszes jelölteket. OKPécs.hu szerint ugyanis még akkor is, hogy erős volt a kampány, Pécsen 41 ezren álltak be a kormányzati NEM mögé. Vagyis ennyivel több „szavazót” nyert meg a fideszes kormány a saját ügyének, még akkor is erős ez a szám, hogyha egyébként sokan más pártokkal szimpatizálnak.
A másik komoly hozadéka lehet a választásnak az, hogy felfokozott hangulatú ’89-es évben megtartott referendum után az elmúlt évtizedekben a vizitdíjról, kórházi napidíjról és a tandíjról szóló, valamint a NATO-tagságról szóló népszavazás is épphogy elérte az 50 százalékos részvételt. De ha ez a korlát élt volna 2003-ban, akkor ma sem lennénk tagjai az Európai Uniónak, hiszen akkor is 45,62%-os volt a részvételi arány.
A kivételről pedig annyit, hogy alighanem könnyen mondanak nemet az emberek arra, ha valamiért fizetniük kell, mintsem arra, hogy a jövőben gyökeresen megváltozhat az életük, és migránsokat telepíthetnek a szomszédjukba. Jól mutatja a francia Allex település példája egyébként azt, hogy mennyire elvontan kezelhették sokan a kérdést. Itt ugyanis azért háborodtak fel a lakók, hogy nem szavazhattak arról, hogy 50 bevándorlót telepítsenek hozzájuk.
A vasárnapi kvótareferendumon 43,35 százalékos részvétel mellett az érvényesen voksolók 98,32 százaléka szavazott nemmel a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítésre.
Bár a részvételi arány nem érte el az érvényességhez szükséges küszöböt, Orbán Viktor miniszterelnök szerint a szavazás elérte célját. „A cél az volt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, tisztázzuk, mit akarnak a magyarok a tömeges migráció ügyében” – mondta a kormányfő, jelezve, hogy 3 282 723 ember ezt elutasította.
Pécsen alacsonyabb volt a részvételi arány az országos átlagnál, de ez nem igazán újdonság, hiszen a baranyai megyeszékhelyen általában mindig is kevesebben mennek el szavazni. Kákai László politológus, a PTE egyetemi tanára szerint jelzésértékű, hogy Budapesten, a megyei jogú városokban országos átlagnál is alacsonyabb volt a részvétel szintje, illetve az érvénytelen szavazatok aránya.
– Elsősorban a fiatalokat nem tudta megfogni, megszólítani a kormány. Ez annak is köszönhető volt, hogy ezeken a településeken részben sok külföldi diák tanul, így a velük való „ellenszenv” nem olyan erős.
Kákai László – aki szerint kudarc volt a népszavazás – úgy véli, érdekes szituációt teremt Orbán Viktor ama kezdeményezése, hogy az Alkotmányban rögzítenék a mostani referendum eredményét, mert szerinte az EU közösségi joga a magyar jogrend része.
A baloldali Szili Katalin, volt MSZP-s házelnök szerint nem történt kudarc, mert egy népszavazást nem lehet annak minősíteni. Bár azt sajnálja, hogy Baranya ugyan határ menti megye, mégis nagyon alacsony volt a részvétel.
– Önmagában az, hogy több mint 3 millióan a nemre szavaztak, minden politikusnak jelzés. A rendszerváltás óta a népszavazások sokkal több embert nem tudtak megmozgatni, de ez nem jelenti azt, hogy azok, akik nem mentek most el szavazni, azok mellé álltak, akik a távolmaradásra szólítottak fel. Szerintem mindezt egy politikusnak közvetítenie kell Európa irányába – mondta.
A Jobbik arra hivatkozott, hogy nem kampányoltak, és nem aktivizálták a választóikat, mert szerintük nem volt szükség a népszavazásra.
