A PTE a pécsi gazdaság motorja, a magyar és külföldi hallgatók milliárdokat költenek a városban, így a legfontosabb kérdés most az: mennyi diák lesz a városban ősztől. Az egyetem rektorával, Miseta Attilával készítettünk interjút tanévkezdésről, járványhelyzetről, és a kétmilliárdos kormányzati elvonás következményeiről.
– Hagyományos vagy távoktatással, esetleg a kettő keverékével indul a tanév?
– Egyelőre túl sok a bizonytalanság ahhoz, hogy ezt meg tudjam mondani. Felkészültünk mindenre. Ha a feltételek adottak, akkor természetesen hagyományos oktatással kezdjük a tanévet. Ha nem, akkor vagy hibrid oktatási rendszert fogunk bevezetni, vagy teljes mértékben távolléti oktatásra fogunk hagyatkozni. A különböző karok és képzések más-más adottságúak, ahol a gyakorlati oktatás hangsúlyosabb, ott nehezebb távolléti oktatásra átállni. A dékánokra bíztam, milyen típusú oktatással indulnak, azzal a meghagyással, hogy ahol lehetséges, a jelenléti oktatást ne erőltessük. A bölcsészkar bizonyos szakjain például kiválóan tud működni a személyes jelenlétet nem igénylő oktatás. Ahol szükséges a diákok jelenléte, ott kétfajta stratégiánk van. Az egyik az, hogy a tanév elején megtartják a gyakorlati órákat, és ha később „beüt a krach”, akkor könnyebben át lehet állni távoktatásra. Ahol ez nem lehetséges, ott a gyakorlatokat elhalasztjuk és később pótoljuk. Tehát nyitottak vagyunk bármilyen irányba, függően attól, hogy az adott karon vagy szakon milyenek a követelmények.
– Van valamilyen végleges dátum, amíg a dékánoknak meg kell hozniuk a döntést a különböző képzéseken alkalmazott oktatási formáról?
– Nincs, mégpedig azért, mert számos verzió lehetséges, azokra kell felkészülnünk. Rövidesen kapunk majd iránymutatást az Operatív Törzstől, a fenntartó ITM-től és az EMMI-től, ami szintén befolyásolhatja a terveinket. De mivel a legjobb és a legrosszabb helyzetre is készülünk, nagy meglepetés nem fog érni minket.
– Mi lesz a külföldi diákokkal? A globális járványhelyzet miatt ők nyilván kevesebben lesznek, mint eddig.
– Piros jelzéssel besorolt ország területéről érkező nem magyar állampolgár Magyarország területére eleve nem léphet be, a belépéshez a konzulátusokon kiadott engedély szükséges. A megérkező diákok ideszállításáról, járványügyi megfigyeléséről is nekünk kell gondoskodnunk, utóbbira már vannak szabályok. Ezek sok plusz terhet rónak az egyetemre. Karanténkapacitást építünk ki, a szükséges teszteléseket próbáljuk a lehető legrövidebb időn belül elvégezni. Ettől függetlenül egészen biztosan érezhető kiesést fog okozni a helyi szolgáltatási szektorban, hogy nem lesz annyi külföldi hallgató Pécsett, mint az elmúlt években. Itt hívom fel a figyelmet arra a jelenségre, amiről pár hónapja közleményt is adtam ki, hogy sokan fertőzésforrást látnak a külföldi diákokban. Pedig mindenki egészen biztos lehet benne, hogy azt a külföldit, aki Magyarország területére belép, tesztelik, és nem jelent nagyobb fertőzésveszélyt, mint bármelyik honfitársunk.
– Ha jól értem, komoly esély van rá, hogy nemcsak külföldi hallgatóból lesz kevesebb, hanem magyarból is, hiszen csak a hibrid oktatás azt eredményezheti, hogy jóval kevesebb időt töltenek majd a diákok a városban.
– Ez így van.
– A kollégiumokat megnyithatja az egyetem?
– Napokon belül várható egy iránymutatás a kollégiumok megnyitását illetően. Jelenleg úgy néz ki, hogy megnyitjuk a kollégiumokat, amelyekben szigorított beléptetést vezettünk be, és betartatjuk a járványügyi szabályokat. Ezen felül a közös használatú felületeket sűrűn fertőtlenítik majd, és korlátozás nélkül kapnak lehetőséget a kollégisták a kézfertőtlenítésre.
– Hogyan jött ki a PTE ebből a felvételi időszakból? Látszik-e már, mennyivel csökkent tavalyhoz képest az új hallgatók száma és az egyetem hallgatóinak összlétszáma?
– Drasztikus csökkenésről nem beszélhetünk. A magyar jelentkezők felvételi eljárási folyamata jól sikerült, a tavalyi évhez képest nem csökkent jelentős mértékben a felvettek száma, a külföldiek esetében ez a különbség várhatóan jelentősebb lesz. Például a műszaki és informatikai karon és a KTK-n lesz kevesebb a hallgatók száma, de nem olyan mértékben, hogy aggódni kelljen. Az anyagi veszteségeket elsősorban a járványügyi védekezéshez kapcsolódó kiadások okozzák, illetve a szintén a járványhoz kapcsolódó bevételkiesés, amelynek nagy része az egészségügyben keletkezett. Ígéretünk van azonban arra, hogy bizonyos mértékben ezeket a veszteségeket a kormányzat kompenzálni fogja.
– Mi a helyzet a járványhelyzet miatti központi, 1,9 milliárdos elvonással? Ezt hogyan tudják kigazdálkodni? Milyen következményei lehetnek ennek? Elbocsátások például várhatók?
– A személyi kifizetéseket nem érintheti, a dologi kiadásaink nagy része pedig szükséges a színvonalas oktatáshoz. Ami az elbocsátásokat illeti, nem hiszem, hogy ekkora volumenű elvonás ilyen következményekkel fog járni, de a nadrágszíjat meg kell húzni, az biztos. Ha bármiféle átalakítás lesz az egyetemen, akkor az célirányos lesz és az egyetem működésének javítását fogja célozni. Olyan területeken egyébként el tudnék képzelni elbocsátásokat, ahol az egyetem kicsit túlterjeszkedett a valós igényeken.
– Hogyan várja a klinikum a járvány sokak által az őszi hónapokra várt második hullámát?
– Úgy gondolom, hogy az elmúlt hónapokban összességében jól teljesítettünk. A Covid-központ továbbra is működik, ha az elmúlt hónapokra mint főpróbára tekintünk, akkor bízom benne, hogy az előttünk álló időszakban még felkészültebben várjuk majd a járvány második hullámát. De azt is remélem, hogy csak várjuk.
– Hogy áll a PTE legnagyobb beruházása, az orvosi kar új elméleti tömbje? Ősszel fogadhat már diákokat?
– 95 százalékban készen van, kisebb csúszással ősszel át is adjuk. Az oktatási célt szolgáló alsó szintek kialakítása fog hamarabb befejeződni, a felsőbb szintekre az intézetek valamivel később költözhetnek majd be.
– Egyes sajtóhírek szerint ketten, más források szerint négyen pályáznak az egyetem kancellári posztjára, köztük egy nemrég még aktív ex-politikus, a város volt fideszes alpolgármestere, Decsi István. A kancellár személyéről a minisztérium dönt, abba az egyetemnek nincs beleszólása. Ön milyen kancellárt szeretne az egyetem élére, mik az elvárásai az első számú gazdasági vezetővel szemben?
– A szakmában járatos, tapasztalt, a felsőoktatáshoz és /vagy az egészségügyhöz értő szakember lenne az ideális választás.
