Csak azért léteznek az állatkertek, hogy szórakoztassák a látogatókat? Az állatkerti állatok tényleg korábban halnak meg, mint a vadon élő társaik? Az állatkertekről sok-sok olyan tévhit kering, melyekről érdemes egyszer és mindenkorra lerántani a leplet és megcáfolni azokat. Az alábbiakban Siptár Dávid, a Pécsi Állatkert igazgatójának segítségével vizsgálunk meg néhány ilyen közkeletű, állatkertekkel kapcsolatos téves információt és alaptalan nézetet.
Az állatkerti állatok szenvednek?
Az első, legelterjedtebb és ezért leginkább cáfolandó tévhit, hogy az állatkerti állatok szenvednek a fogságban – mondta Siptár Dávid. Ez azonban nincs így a modern állatkertek esetében, hiszen ma már kevesebb fajt tartanak és gondoznak, mint évtizedekkel ezelőtt, ezért az intézmények nagyobb teret kapnak ahhoz, hogy lakóiknak a természetes életkörülményeikhez hasonló, igényeiket maximálisan kielégítő férőhelyeket alakítsanak ki, melyekben az állatok jól érzik magukat.
Mindemellett – folytatta – az állatkertek működését szigorú jogszabályok határozzák meg, melyek többek között előírják, hogy mekkora férőhelyet kell biztosítani egyes fajok számára.
A fentiekhez kapcsolódik egy másik tévhit is, miszerint az állatkerti állatok unatkoznak a fogságban, és elveszítik természetes viselkedési formáikat. A modern állatkertekben azonban ezzel ellentétben odafigyelnek erre, és biztosítják az állatoknak a fent említett természetes viselkedési formák gyakorlását. Mint Siptár Dávid mondta, az Európai Fajmegmentő Tenyészprogramok is előírják, hogy a programban részt vevő állatfajok számára olyan kifutókat kell kialakítani, melyekben megőrizhetik a rájuk jellemző viselkedés nagy részét (az előírás 85 százalék).
Az állatkertek nem csak a szórakoztatásról szólnak
Egy másik közismert tévhit, hogy az állatkertek csupán azért léteznek, hogy látogatóikat szórakoztassák, és hogy minél nagyobb bevételre tegyenek szert – mondta Siptár Dávid. A valóság viszont az, hogy a korszerű, modern állatkertek legfontosabb szerepe, feladata az oktatás, a természetvédelem és a természetvédelemre való nevelés, valamint a látogatók szemléletének formálása.
– Az állatkert kiváló oktatási helyszín, hiszen az élő állatok látványát még a legszebb természetfilmek sem pótolhatják. Állatkertünk mindig is kiemelt szerepet szentelt a zoopedagógiának, melynek keretein belül táborokon, állatkerti biológia órákon, foglalkozásokon vagy szakvezetéseken vehetnek részt az érdeklődők, melyek eredményeképp a látogatók és a diákok más szemmel néznek az élővilágra – mondta az igazgató.
Az állatkertek lakói nem élnek sokáig?
Sahne, a pécsi zoo zebrakancája idén lett 21 éves, ami azért érdekes, mert a vadon élő zebrák nagyon ritkán élnek 20 évnél tovább, az állatkertekben azonban – tette hozzá Siptár Dávid – akár 40 évig is élhetnek. De miért van az, hogy az állatkerti állatok várható élettartama jóval hosszabb vadon élő társaikénál?
Az igazgató kifejtette, hogy az állatoknak állatkerti körülmények között nem kell félniük a ragadozóktól, folyamatosan állatorvosi felügyelet alatt állnak, biztosítanak számukra megfelelő mennyiségű és minőségű élelmet, valamint fajtársakkal sem kell megküzdeniük a területért vagy épp az élelemért.
Az állatkertek az állatok kihalását segítik elő?
Ismert tévhit az is, hogy az állatkertek a természetből fogják be állataikat, amivel egyesek szerint a fajok kihalását segítik elő. Ezzel szemben – mondta az állatkert igazgatója – napjaink modern állatkertjeiben az állatok rendkívül kis hányada származik vadonból, mivel egyre több esetben megoldható az állatkerti keretek és körülmények közötti tenyésztés.
– Az állatkertek legértékesebb állatfajaikat összehangoltan, a tenyészprogramok keretein belül tartják és tenyésztik, megőrizve ezzel az adott fajok génállományának sokszínűségét. A Pécsi Állatkert az Európai Törzskönyvi Programok által 16, míg az Európai Fajmegmentő Tenyészprogram keretében 8 faj tartásával járul hozzá a veszélyeztetett állatfajok fennmaradásához – mondta Siptár Dávid.
