A Pécsi Sörfőzde Zrt. sörei már használhatják a Magyar Termék védjegyet, miután ezt megkapták nemrég. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, megkérdeztük. Kiderült, hogy a kis kézműves sörök egy része éppúgy jogosult lehetne rá. Mindenesetre a pécsi nagy sörfőzde szerint nem lehet velük „párhuzamba” állítani a kicsiket.
Hazánk legrégebb óta működő sörgyára, a Pécsi Sörfőzde Zrt. elsőként lett jogosult – a söriparban – a Magyar Termék védjegy használatára.
Vert József, a sörgyár fejlesztési és kommunikációs vezetője elmondta, a Pécsi Sörfőzde négy terméke a Magyar Termék Nonprofit Kft.-hez benyújtott pályázatával nyerte el a minősítést. Így a Szalon sör, a Szalon barna, az alkoholmentes Szalon és a Pannónia dobozos sör használhatja a védjegyet.
– Ezek magyar alapanyagból készülnek Magyarországon, vásárlásukkal magyar munkahelyek fenntartásához járulnak hozzá a vevők. Ez nem csupán pécsi sörfőzdei munkahelyeket jelent, hanem további magyar vállalkozások működését is elősegítik, sőt, közvetve a hazai gabonatermelők és a hozzájuk kapcsolódó feldolgozók működésének elősegítéséhez is – közölte a szakember.
Arra, hogy milyen párhuzam vonható a Szalon és egy kisüzemi és egy házilag előállított kézműves sör között, Vert József válaszában elmondta, hogy ugyan nem tiszte értékelni a kisüzemi-kézműves sörkészítést és a kisüzemi márkákat, de azoknak is megvan a szerepük a hazai sörkultúrában.
– Egy biztosan állítható: egyetlen kisüzemi sörkészítő cég és egyetlen kisüzemi sörmárka sincs, amely párhuzamba lennének állíthatók a Magyar termék védjegyre jogosult márkáinkkal.
Így látják a kisüzemi sörfőzdék tulajdonosai is, csak éppen más előjellel. A PTE két munkatársa, Csapó János és Wetzl Viktor által nemrég közölt tanulmányban legalábbis – egyebek mellett egy lehetséges sörút létrehozása kapcsán – olyan megállapítás olvasható, hogy az általuk megkeresett kisüzemi főzdék tulajdonosai „valamennyien elzárkóztak a nagy sörgyárakkal való együttműködéstől, mondván, hogy a nagyüzemi, ún. multi-sörök nem azt a minőséget hozzák, mint a kézműves sörök és egy esetleges együttműködéssel a kézműves sörök értéke degradálódna le”.
Késmárki Katalin, a Baranya megyei Magyarhertelenden működő Kapucinus Sörfőzde ügyvezetője ugyanakkor árnyaltabban fogalmaz. Szerinte azért nincs együttműködés a multik és a kisüzemi főzdék között – bár ő személy szerint jó kapcsolatot ápol a pécsi gyár vezetésével -, mert teljesen más fogyasztói csoportot céloznak meg, ráadásul teljesen más technikát is használnak.
– Nem lehet összehasonlítani a kétféle termelést. A mi célcsoportunk teljesen más, emellett mi nem mennyiségi alapon készítjük a söreinket, szemben a nagy gyárakkal.
A Magyar Termék védjeggyel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár nem ismeri a követelményrendszert, de ha csak azt vesszük figyelembe, hogy magyar alapanyagból készüljön a termék, akkor az ő világos söreik is megfelelnének a kritériumoknak.
Késmárki Katalin ugyanakkor hozzátette, hogy szerencsére egyre népszerűbbek az általuk előállított termékek, s igaz ugyan, hogy nyolcvan százalékuk a fővárosban fogy el, egyre több településről keresik őket a forgalmazással kapcsolatban, bár számukra nem a mennyiség, hanem a minőség az elsődleges.
