A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 389 milliós nyereséggel zárta a 2013-as évet – derült ki a szervezet éves rendes küldöttközgyűlésén a telki edzőközpontban.
Csányi Sándor elnök az elmúlt esztendő legnagyobb eredményének – a közgyűlést követő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére – a tömegesítést és az infrastruktúra-fejlesztést nevezte meg.
„Mindkét területen jól állunk. Jelentősen nőtt a csapatok és a játékosok száma. Szintén szívemhez közel álló eredmény, hogy a két átadott új stadionban jelentősen nőtt a nézőszám a korábbiakhoz képest” – mondta a sportvezető, aki 2014-re is ezt a két feladatot emelte ki, illetve reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi kupasorozatokban érdekelt klubok jobban szerepelnek majd, mint tavaly.
Az MLSZ-elnök beszámolójából kiderült, hogy az MLSZ versenyrendszerében szereplő csapatok száma három év alatt 7474-ről 9734-re nőtt, az általa sikeresnek tartott Bozsik Programban pedig 71 ezerről 129 ezerre emelkedett a játékosok száma. Tájékoztatása szerint jelenleg 190 ezer igazolt labdarúgó van Magyarországon a 2011-es 126 ezerrel szemben. Hozzátette, ezek a számok azt mutatják, sikeresek voltak azok az MLSZ „rezsicsökkentő intézkedései”, amelyek által 90 százalékkal kisebbek az amatőrcsapatok költségei.
„A pénzügyi helyzet sikertörténet a magyar futballban” – jelentette ki Csányi a közgyűlésen. Ezt kifejtve elmondta, hogy 2010-ben „negatív vagyonnal” vették át a szervezet irányítását, mára ugyanakkor ez kétmilliárd forintot tesz ki, az MLSZ költségvetése pedig négyszeresére nőtt a négy évvel ezelőttihez képest.
Az állami támogatásról Csányi kijelentette, hogy 2013-ban ez 44,5 milliárd forint volt, amelyben benne vannak a stadionépítések is. Megjegyezte, hogy bár összegszerűen jelentősen nőtt a felhasználható pénz, de az egy főre jutó sporttámogatás tekintetében az Európai Unióban még mindig a hátsó mezőnyben található Magyarország, valamelyest még a visegrádi négyektől is elmarad.
A TAO-pénzek kapcsán azt mondta, 2013-ban az MLSZ 7,6 milliárd, a klubok pedig 17 milliárd forintot használhattak fel. Problémát jelent ugyanakkor, hogy nem könnyű a csapatoknak támogatót találniuk a nyertes pályázatuk megvalósításához, illetve egy bizonyos csoport rátelepedett a rendszerre és próbál jutalékot kérni a támogatásért cserébe. Megjegyezte, január elsejétől a TAO-pénzek szabályszerű felhasználását az MLSZ ellenőrzi. Itt azt is megemlítette, hogy az országos pályaépítési program keretében eddig 385 pályát – ebből 202 kispályát – adtak át, 2017-re pedig 800 a célszám.
„Az elmúlt húsz év legjobb szereplését mutatta a válogatott, a bukaresti és legfőképpen az amszterdami teljesítmény viszont elhomályosította ezt, ezért kellett váltani a szövetségi kapitányi poszton” – mondta a nemzeti együttesről Csányi, aki az új szakvezetőt, Pintér Attilát ért kritikákról is beszélt. – „Pintér Attila szerintem jól nyilatkozik, mert őszinte, de a stílusán majd kommunikációs tréninggel segítünk.”
Vági Márton főtitkár az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére úgy válaszolt, az MLSZ minden alkalmazottját elküldi ilyen tréningre, amelyek többnyire csoportfoglalkozások, Pintér viszont a nagyszámú médiaszereplésére való tekintettel egyéni foglalkozáson vesz részt.
A magyar bajnokság élvonalát illetően Csányi arról beszélt, hogy a jelenlegi idényben nyolc, úgynevezett MLSZ-nevelésű labdarúgónak – aki 15 és 21 éves kora között legalább három évet szerepelt az MLSZ-versenyrendszerében – kell a csapatok kereteiben lennie, a következőben már 12-nek, 2015/16-ban pedig 13-nak. Amennyiben a későbbiekben erre az EU-szabályozás lehetőséget adna, akkor komolyan megfontolná az idegenlégiósok korlátozását is, de mint mondta, ez még nem kidolgozott terv és az MLSZ rugalmas lenne a szabály kialakításában, azaz a nemzetközi porondon szereplő csapatoknak például engedményeket is biztosíthatna. Szintén újdonságként említette, hogy a következő idényben már kötelező lesz a szurkolói kártya bevezetése minden klubnál.
Vági Márton a fontos teendők között említette, hogy emelni kell a játékvezetők számát, mert bíróhiány léphet fel. Megemlítette, kritizálni szabad a sípmesterek teljesítményét, de a jövőben sokkal szigorúbban bünteti majd az MLSZ az olyan kijelentéseket, amelyek arra utalnak, hogy a hibák irányítottak vagy szándékosak.
Az edzőképzés kapcsán két dolgot emelt ki Csányi: megyei harmadosztályhoz is B-licenc lesz szükséges, illetve az utánpótlásedző-képzésre fektetik a hangsúlyt, mert ennek elmaradása szerinte az elmúlt húsz év legnagyobb hibája a magyar labdarúgásban.
Az MTI 2020-as Eb-pályázatára vonatkozó kérdésére Vági válaszolt:
„Jövő évben kezdődik az új nemzeti stadion építése, amely 2018-ra lesz kész, az előírás amúgy 2019 lenne. A jövő évi kezdés nem lehet hátrányos a szeptemberi elbírálásnál, mert az MLSZ megbízható partnere az UEFA-nak, továbbá az FTC-stadion 16 hónap alatt készült el, ami bizalomkeltő lehet a döntéshozóknak”.
Az Újpest licencátruházási ügyéről Csányi nem nyilatkozott, mondván hazudni nem akar, az őszinte véleményét pedig nem szeretné megosztani.
A közgyűlésen szinte minden beszámolót, jelentést, tervet és alapszabály-módosítást ellenszavazat nélkül fogadott el a 76-ból megjelent 56 küldött. Ezt Csányi úgy összegezte, „a legjobb közgyűlés az unalmas közgyűlés”.
