A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökére, alelnökére és a Pénzügyi Békéltető Testület elnökére mégis alkalmazni kell a féléves munkavállalási moratóriumot, viszont a felmentési időre és a végkielégítésre járó – összesen egy évnyi – jövedelmük után csak egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük – egyebek mellett ezt tartalmazza az MNB törvényt módosító törvényjavaslathoz benyújtott, zárószavazás előtti módosító csomag.
A parlament honlapján megjelent, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett szöveg nem változtat azon a szabályon, hogy szeptember 30-ával – a miniszterelnök előterjesztésében – a köztársasági elnök menti fel a PSZÁF elnökét, míg az alelnök és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését a PSZÁF elnöke állapítja meg.
A 6 havi felmentési időre járó jövedelmet, és a szintén 6 havi végkielégítést az érintett három személy, a megbízatása megszűnését megelőző napon egy összegben kapja meg.
A módosítás elég gálánsan bánik az MNB-hez átkerülő alkalmazottakkal is. Így például jár nekik egész évre a PSZÁF által alkalmazott béren kívüli juttatás, de ha az MNB ettől többet ad az alkalmazottainak, a különbözet jár az oda áthelyezetteknek is. Egy másik szabály szerint, a PSZÁF alkalmazottainak szeptember 30-ig időarányosan járó, és ki nem vett szabadságot ki kell fizetni.
Ugyanakkor a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül – a költséghatékony létszámgazdálkodás érdekében – a feladat ellátásához szükséges munkakörök megszüntetése. Ilyen okkal felmondani – október 1-jétől számítva – 6 hónapig lehet a korábbi PSZÁF alkalmazottaknak. Felmondásnál a PSZÁF-nál és az MNB-nél töltött munkaviszonyt egybe kell számítani.
