A finn képzőművészet volt a témája a Pécsi Magyar–Finn Társaság legutóbbi előadásának. És hogy mi volt az érdekessége? Az alkotók egytől egyig nők voltak. A finn nők helyzetét Koppányi Miklós járta körbe vetített képes előadásában, ahol különböző műalkotásokon, többek között festményeken, szobrokon keresztül mutatta be a folyamatot, amely során megvalósult a finn művészvilágban a női egyenjogúság.
A társaság nemrég ünnepelte fennállásának ötvenedik évét (1974. április 24-én vették nyilvántartása, akkor még Pécsi Magyar-Finn Baráti Klub néven), ennek tiszteletére egy ünnepséget tartottak, amelyről korábban már mi is beszámoltunk. Az egyesület a mai napig aktív, hiszen előadásokat, klubesteket, nyelvtanfolyamokat szervez.
Legutóbbi előadásuk – amelyen mi is részt vettünk –, a finn képzőművészeten keresztül szemléltette a nők helyzetét. Az előadó, Koppányi Miklós – az országos Magyar–Finn Társaság korábbi kulturális alelnöke – elmondta, hogy a művészet és a nők kapcsolata évezredek óta létezik, de sokáig ez csak modell vagy múzsa szerepben mutatkozott meg. Koppányi a művek bemutatását 19. századi alkotásoktól indította, hiszen a finn gondolkodásmódban jelentős változások mentek végbe, ebben az időszakban fontos volt az egyéni öntudat.
Ekkoriban azonban felemás módon álltak a művészethez, hiszen sokan kétkedők és pesszimisták voltak – fogalmazott az előadó. Ám azt is megemlítette, hogy a festő, Albert Edelfelt másként gondolt erre a témára, és innen indult el a fejlődés, hiszen ekkor alakult meg Finnországban a művészeti társaság amelynek célja a magas szintű művészképzés bevezetése, illetve kiállítások szervezése volt. A nehéz kezdet ellenére Finnország elindult a felzárkózás útján. Az 1867–68-as nagy éhínség után kezdtek lassan megtelni a kiállítóterek.
Ebben a korban milyen lehetőségei voltak egy fiatal lánynak, aki művésznő szeretett volna lenni? – tette fel a kérdést Koppányi. Semmilyen, hiszen a társadalmi szokások ilyen státuszt nem ismertek, illetlenségnek tartották.
És hogy mikor és hogyan történt a fordulat? Koppányi Miklós erről is beszélt: egy anonim festői pályázat keretében díjazták a legjobb alkotást, mikor felbontották a borítékot mindenki legnagyobb meglepetésére egy női név volt benne. Innentől számítjuk a finn nők megjelenését a képzőművészetben.
Az előadáson Koppányi számos finn művésznőt mutatott be az elmúlt bő egy évszázadból. Íme néhány a teljesség igénye nélkül:
Fanny Churberg (1845–1892), fiatal tájképfestő, akinek képei elementáris erővel bírnak:
Helene Schjerfbeck (1862–1946), akit Koppányi Miklós úgy jellemzett, hogy rendkívüli empátiakészséggel rendelkezett, amely több alkotásán megjelenik, ez látható egyik leghíresebb művén is:
Az előadó kitért az egyik leghíresebb finn írónőre is, Minna Canthra (1844–1897), akinek a neve sokak számára ismerősen csenghet hazánkban, és mindenképpen érdemes megemlíteni, hiszen jelentős szerepe volt a finn kultúrában, lakásában szalont működtetett hasonló gondolkodású művészek számára, születésnapja, március 19. az egyenjogúság napja Finnországban.
Koppányi Miklós előadásában híres építészek munkáit is bemutatta, ilyen a Pietilä házaspár, akik az elnöki rezidenciát tervezték.
Eila Hiltunen (1922–2003) neve is felmerült, aki már korban közelebb áll a modern művészethez, legkedveltebb anyaga, melyen előszeretettel dolgozott az acél volt. Legjelentősebb műve a Sibelius-emlékmű, amely Helsinkiben a Sibelius emlékparkban található. A mű két részből áll, egy figurális és egy portré magáról Sibeliusról – ismertette az előadó.
Befejezésképpen pedig két operaénekesnőről is szó esett, hogy ne csak festményeken és szobrokon szemléltesse a finn művészet jelentőségét az előadó. Aino Ackté, Finnország első operadívája volt. Őt követte a ma is aktív operaénekesnő, Karita Mattila, akitől íme egy kis részlet:
A társaság egyébként rendszeresen tart ilyen eseményeket, a legközelebbi október 30-án 17 órakor lesz a Civil Közösségek Házában, Méhes Károly író, fotográfus tart előadást „Május Finnországban” címmel.
Akit érdekel Finnország vagy szívesen részt venne pár előadáson, az a Pécsi Magyar–Finn Társaság Facebook-oldalán vagy Civil Közösségek Házának a honlapján tud tájékozódni.
Kiemelt fotó: Ginzer Mónika
