A kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a vállalkozásokat, amelyek csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt állnak, és adósságrendezésükhöz, hitelezőikkel való megegyezésükhöz, reorganizációjukhoz nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy gazdaságpolitikai érdek, hogy jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb legyen – az erről szóló törvényjavaslatot Rogán Antal (Fidesz) nyújtotta be az Országgyűlésnek.
A csődtörvényt módosító, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól címet viselő törvényjavaslat célja az indoklás szerint az, hogy a felszámoló gyorsabban, hatékonyabban dolgozzon, ugyanakkor jobban elő tudja segíteni az egyezségkötést a felszámolási eljárásban is. Az utóbbi azért kiemelt feladat, mert elősegíti a fizetőképesség visszanyerését, lehetővé teszi a reorganizációt, munkahelymegtartást. Amikor a fizetésképtelenség már nem szüntethető meg, a cég annyira vagyonhiányos, illetve veszteséges, hogy a piacról történő minél gyorsabb kivezetése gazdaságpolitikai cél és közérdek, a javaslat elősegíti, hogy a felszámolás minél gyorsabban befejeződjön.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet, amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális, örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatás-fejlesztési, népegészségügyi vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása szempontból országos jelentőségűnek, vagy bel- és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból kiemelt vállalkozásnak tekinthető.
Idesorolja a javaslat azokat a gazdálkodó szervezeteket is, amelyek nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósítanak meg, amelyek törvény által meghatározott országos közfeladatot látnak el, továbbá, amelyek nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban vagy exporthitel biztosításban részesültek, vagy koncesszióköteles tevékenységet folytatnak, és ezzel összefüggésben az állammal vagy állami szervvel jogviszonyuk áll fenn, vagy nem sorolhatók az előbbiek közé, de nemzetgazdasági stratégai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytatnak.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalkozások vagyonfelügyelőjének és felszámolójának a kormány csak az ilyen tevékenységi profillal rendelkező, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságot jelölhet ki. Ezt a felszámolót nem kell bejegyezni a felszámolók névjegyzékébe, ugyanazok a tőkekövetelmények, vagyoni biztosítékok és szakmai követelmények érvényesek rá, mint a többi felszámolóra, intézkedései vagy mulasztásai ugyanúgy kifogással támadhatók meg a bíróság előtt, továbbá magánjogi kártérítési felelőssége is ugyanaz, mint a többi felszámoló cégé.
A bíróságnak a céget nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítő kormányhatározat hatálybalépését követő 8 napon belül végzést kell hoznia a korábbi felszámoló felmentéséről és az állami felszámoló kijelöléséről. A végzésben rendelkeznie kell a korábbi felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről, és az addig elvégzett tevékenységéért járó arányos díjazásáról is, amelynek összege legfeljebb 100 ezer forint lehet, de különösen bonyolult ügyben magasabb díjazás is megállapítható. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és csak a díjmegállapító rendelkezés ellen lehet fellebbezéssel élni. A felmentett felszámolónak együtt kell működnie az állami felszámolóval, elő kell segítenie a feladat átvételét.
A hitelezők az állami felszámoló kijelöléséről szóló végzés közzétételét követően csak az állami felszámolóhoz jelenthetik be követelésüket. A felszámolási eljárásban a követelések bejelentésének jogvesztő határideje 120 nap, megvizsgálásuk határideje 40 nap, a vitatható követelések bíróság számára történő megküldésének határideje pedig 10 nap. A bíróság a vitatható igények elbírálása tárgyában soron kívül dönt. Az óvadék jogosultja számára jogai érvényesítésére nyitva álló határidő két hónap, ezt követően követelésének kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt.
A hitelezői gyűlést 60 napon belül kell összehívni. Az egyezségi tárgyalást az adós kérelmének kézhezvételétől számított 45 napon belül kell megtartani. A bíróság az egyezséget akkor is jóváhagyhatja, ha az egyezséget támogató hitelezők követelése az egyezség megkötésére jogosult hitelezők összes követelésének legalább a felét kiteszi. Az adós tevékenységének a felszámolás alatti továbbfolytatására a hozzájárulást a hitelezői választmány egy év helyett másfél évre is megadhatja. A felszámolási zárómérleg elkészítésének határideje 270 nap. A bíróság a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 21 napon belül küldi meg a hitelezőknek.
A törvény egyes rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor a bíróság által jogerősen elrendelt csődeljárások és felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha még nem került sor a csődeljárásban az egyezségi tárgyalások lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására.
A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
