Kik fekszenek a mohácsi tömegsírokban? Hogyan ölték meg őket? A Magyar Honvédség friss kutatásokat bemutató videójából sok hátborzongató részlet kiderül…
Antropológusok és régészek közreműködésével tavaly nyáron kezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén feltárt hármas számú tömegsír tudományos vizsgálata.
A feltételezések szerint 300 csontváz fekszik a sírokban, akiket a csata után rendezetlenül földeltek el. A halottak 90 százaléka fiatal, 18–40 éves férfi, kisebb részük 14–16 éves fiú, de találtak idősebb férfiakat és néhány nőt is.
A kiemelt maradványok antropológiai vizsgálata a budapesti Természettudományi Múzeum Embertani tárában zajlik. A vizsgálat méltó az 500. évfordulóhoz, a világ is már kíváncsi a kutatás eredményeire.
A szakemberek először megtisztítják, megszárítják a csontokat, majd lemérik és anatómiai rendben helyezik őket, aztán feljegyzik, melyik csontok hiányoznak, egy-egy csont ugyanazon emberhez tartozik-e.
Buzár Ágota, a Magyar Természettudományi Múzeum általános és közművelődési főigazgató-helyettese elmondta a videóban,
Azt is megvizsgálják, milyen sérüléseik voltak, melyekbe haltak bele az áldozatok.
A tömegsírral kapcsolatban sok elmélet létezik: az egyik szerint magának a fő ütközetnek a halottai nyugszanak itt, de az is lehet, hogy a sír a magyar tábor kiszolgáló személyzetéhez tartozik, és mivel a csata után a török sereg szétdúlta azt, ezért lehetnek nők is a sírban. Egy másik elmélet szerint pedig azt a kétezer hadifoglyot temették ide, akiket a csata után I. Szulejmán parancsára végeztek ki, mivel a sérülések is mészárlásról tanúskodnak.
Dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész szerint a tömegsírok a magyar balszárny összecsapásának helyszínét jelzik. A gödröket az elhelyezkedésük, formájuk alapján a lövészeknek alakíthatták ki, bár nem biztos, hogy itt harcolhattak a törökkel, ugyanis a harc centruma elhúzódhatott.
Buzár Ágota kifejtette: a legtöbb (halálos) sérülés a koponyán, állkapcson található (néha a fogak is kirepültek, vagy elmetszették őket), mind vágásnyomok, kard vagy szablya által okozott sérülések.
Végtagokon és a nyakcsigolyán is találtak sérüléseket. Bizonyos vágások egyértelműen a lefejezésekre utalnak: a letérdeltetett, lehajtott fejű áldozatot hátulról ölték meg, ez hadifoglyoknál is gyakori eljárás volt.
Golyó okozta sérüléseket egyáltalán nem találtak a kutatók a vizsgált maradványokon, a jól kiképzett oszmán lovasság vágó és zúzófegyvereinek nyomai viszont szépen azonosíthatók – derül ki a videóból.
A több rétegben felhalmozott sok tízezernyi emberi csont vizsgálata, azonosítása óriási szakmai kihívás az antropológusoknak, de a sokat látott szakemberek számára is megdöbbentő, ha női maradványt is találnak egy csata helyszínén.
Érdemes megnézni a videót!
A mohácsi csata helyszínének feltérképezésén egyébként több pécsi csapat kutatott a terepen. Köztük a Janus Pannonius Múzeum csoportja Bertók Gábor régész főmuzeológus vezetésével, akivel interjúnk ide kattintva olvasható. Pap Norberttel is beszélgettünk a csata helyszínének vonatkozásában, cikkünk itt érhető el.
