Újabb súlyos változások várhatóak a felsőoktatásban, hiszen már régóta ismert az intézmények és a kormány azon célja, hogy a munkaerőpiacon jobban érvényesíthető diplomák szülessenek. Ennek érdekében bizonyos szakok, képzések megszűnésére lehet számítani, a konkrét döntéseket Pécsett tanévkezdésre hozzák majd meg. Egyelőre az is kérdéses, mi lesz a haszna a kancellári rendszernek.
Palkovics László, felsőoktatási államtitkár egy friss interjúban arról beszélt, hogy a felsőoktatás reformja kapcsán a kormány tervei és a gazdasági szakértők véleménye megegyezik. A közös cél a versenyképes szakemberek képzése, azaz olyan diplomák születése, amelyekkel érvényesülni lehet a munkaerőpiacon, amihez bizonyos változásokra van szükség. Kevésbé forintosítható, ugyanakkor társadalmi szempontból fontos szakok továbbra is maradnának szerinte, azonban azon dolgoznak, hogy megvizsgálják egyes képzések létjogosultságát.
Magyarán: egészen biztos, hogy bizonyos szakok megszűnnek, esetleg összeolvadnak más képzésekkel.
Bódis József, a PTE rektora kérdésünkre elmondta, hogy Pécsett a személyzeti és gazdasági átvilágítás jelenleg is folyik, ez után, várhatóan nyár végén tudják majd levonni a konkrét szakokra vonatkozó döntéseket.
És hogy mely képzések vannak veszélyben?
– Az elmúlt évek felsőoktatás-politikája arról szólt, hogy erősíteni kell a természettudományos, műszaki, informatikai képzést. A humán szakokon van egyfajta túlburjánzás, ezért elsősorban ott lehet számítani arra, hogy szakmegszüntetés, esetleg összevonás történik. Egyelőre azonban konkrétumot senki sem tud mondani – mondta dr. Bódis József.
A PTE egyébként folytatja a megkezdett fejlesztési munkát, a szakportfólió felülvizsgálata, az idegennyelvű képzések fejlesztése mellett a munkaerő-piaci kapcsolatok erősítése az egyik legfőbb célkitűzésük.
Szeptembertől más változás, immár biztosan bekövetkező változás is lesz. Az egyetemek gazdasági irányítását a kancellárok veszik át, de ugyanúgy megmaradnak a rektori, a rektorhelyettesi és – opcionálisan – a gazdasági igazgatói pozíciók is. Felmerül a kérdés, hogy vajon szükséges-e ennyi vezetői poszt, miközben a hivatalos kommunikáció folyamatosan a bürokratikus rendszer leépítéséről szól.
Bódis József azt szeretné, ha az egyetemek progresszív tényezői lennének a társadalomnak.
– Ha a fenntartó úgy gondolja, hogy ezt a kancellárokon keresztül lehet megvalósítani, akkor ehhez joga van. Nekünk arra kell ügyelni, hogy a rendszer működőképes maradjon a kancellárok belépése után is – véli a professzor.
A felsőoktatási államtitkár arról is beszélt, fontos, hogy az egyetemek gazdasági életét hozzáértő ember irányítsa, amire szerinte nem minden rektor alkalmas. Bódis erre reagálva azt nyilatkozta lapunknak, neki például orvosi végzettsége van, ezért kevésbé ért a gazdasághoz, ezért van szüksége olyan rektorhelyettesre, aki a pénzügyi területen jártas.
Azt, hogy az egész kancellári rendszer végül hogyan fog hatni a felsőoktatásra, még a pécsi rektor sem tudja megjósolni.
– Reméljük, hogy egy gazdaságilag kiegyensúlyozott, és a jövő társadalmának az építését szolgáló felsőoktatást fognak működtetni a kancellárok, azonban azt majd az idő dönti el, mennyire lesz hosszú távon hatékony a rendszer.
