Gépészmérnök végzettséggel szinte pillanatok alatt el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon, sőt, olyan keresett ez a szakma, hogy a cégek már az egyetemi padból „húzzák ki” a hallgatókat, csak legyen szakemberük. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) gépészeti területen az országban egyedülálló módon a felsőoktatási szakképzéstől a mester szintig képez szakembereket, miután már a második tanévben fogadja a műszaki mérnökasszisztens tanulmányokra jelentkezőket, emellett 2020 szeptemberétől elindítja a gépészmérnök mesterképzést is.
A gépészmérnököket fogadó munkaerőpiac által elvárt 21. századi tudás (korszerű gépeket, technológiákat, szoftverismeretet, akár a 3D-s technológiákat érintő tájékozottság) mellett fontos a mérnöki gondolkodásmód, a komplex problémakezelés képessége, mindez a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése mellett. Ez a törekvés jellemzi a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán a gépészszakember-képzés minden szintjét. A gépészmérnök tulajdonképpen a műszaki terület jolly jokere, hiszen nagyon sok területen bevethető. A műszaki felsőoktatás gépészmérnök-képzésén olyan alaptudást lehet szerezni, amivel más szakok irányába is el lehet indulni.
A munkahelyeken nincs minden esetben igény mérnök végzettségű szakemberekre, egyes üzemeltetéssel, kivitelezéssel stb. kapcsolatos munkaköröket gépésztechnikusok vagy felsőfokú végzettségű gépészek is képesek kiválóan ellátni. Ezt az igényt ismerte fel a MIK, amikor a műszaki felsőoktatási szakképzés (FOKSZ) több szakját is akkreditáltatta. A gépészek 5 magyar nyelvű specializáció – általános gépészet, komfortgépészet, elektrotechnika-elektronika, környezetvédelem-vízgazdálkodás, ortopédiai műszerész – közül választhatnak. Hamarosan, hatodik specializációként légijárművezető-képzés is elérhető lesz angol nyelven. A FOKSZ képzés előnye, hogy 3 elméleti félév után 1 félévet gyakorlati képzőhelyen (cégeknél) töltenek a hallgatók, olyan tapasztalatokat és tudást szerezve, amelyek megkönnyítik számukra az elhelyezkedést, így már frissen végzettként is rendelkeznek munkahelyi tapasztalattal.
A PTE MIK gépészmérnök alapképzési szakán két specializáció választható: épületgépészet, valamint gépszerkezet- és folyamattervező specializáció. Az itt tanuló gépészmérnök hallgatók, amellett, hogy erősen gyakorlatorientált képzésben részesülnek – például az ország legmodernebb laboratóriumaiban –, olyan különleges projektekben is részt vehetnek, amelyek az egyetemen működő 3D-laborban vagy a félüzemi körülményeket reprezentáló mérőkörökön, eszközökön zajlanak. Az itt megszerezhető tudás széles spektrumát jellemzik többek között a termikus műember felhasználásával folytatott laboratóriumi mérések. Termikus műemberrel, a komfortkövetelmények energiahatékony teljesítésének kutatásához célszerű mérőeszközzel Magyarországon jelenleg csak a PTE MIK épületgépészeti oktatása rendelkezik. Az energetikai tématerületek mellett a másik kiemelt, laboratóriumokkal is megtámogatott oktatási/kutatási terület a vízellátás hatékonysága. Egyéb gépészeti kutatási, fejlesztési témák a karon: lézerhegesztésen alapuló fém 3D nyomtató, szélgenerátor, 3D nyomtatott dizájnbútorok stb. A gépészmérnöki alapképzés a PTE MIK-en duális formában is teljesíthető.
Az épületgépészet specializációhoz köthető szakmérnöki képzés keretében igen népszerű a létesítmény-energetikai szakmérnök képzés, amely egyrészt a különféle épületgépészeti tervezői, kivitelezői jogosultságok megszerzését segíti, másrészt a minősítő szerveknél letett vizsga után energetikai tanúsítói képesítést is kaphat a hallgató.
Az egyik legújabb, szemléletét és tantervét illetően is korszerű képzés a most szeptemberben induló gépészmérnök mesterképzés, amelynek keretében nem szelektív, elméleti tudományokat tanítanak, hanem a gyakorlati alkalmazás, az összefüggések feltárása, a rendszerszemlélet kerül előtérbe. „Tulajdonképpen a matematikai módszereket a hőtani, áramlástani vagy éppen energetikai, mechanikai feladatok, problémák megoldására alkalmazzuk, átültetjük az elméletet a gyakorlatba – mondja az új képzésről Eördöghné dr. Miklós Mária PhD egyetemi docens, a gépészmérnök-képzés szakfelelőse. – A szakmai tárgyakban igyekeztünk olyan problémákat megfogalmazni, amelyek életszerűek, és megjelenhetnek akár egy tervező, kivitelező vagy üzemeltető cég életében. Mindezt olyan új szempontok figyelembevételével, mint a forráshatékonyság, élettartam-elemzés, ökológiai és ökonómiai értelmezésű fenntarthatóság.”
A karon a legrégebbi hagyományokkal rendelkező gépészmérnök-képzés háttéradottságai az elmúlt években rengeteget javultak a laborfejlesztés, illetve az oktatásban részt vevő vállalkozások legújabb technológiáinak bemutatása által. A gépészmérnök-képzésben az oktatók többsége jelentős, ipari cégeknél szerzett tapasztalattal rendelkezik, így az ipar oldaláról megjelenő igényeket is igyekeznek beépíteni a tananyagba. Hasonlóan fontosnak tartják, hogy a felsőoktatásba bekerülő korosztály adottságait figyelembe véve az élmény alapú tudásátadást, a gamifikációt (játékosítás), a szimulációs eljárásokat is beépítsék az oktatásba.
Az oktatás mellett komoly kutatómunka is folyik a pécsi karon. Jelenleg négy kutatócsoport munkájában vesznek részt a gépész oktatók és hallgatók, például a hőkomfort–egészség–épületenergetika témakörben azt vizsgálják, hogy az ember számára miként tud egészséges környezetet biztosítani az épület, hogyan lehetnek energia- és vízhatékonyak a házaink. A Gépészmérnöki Tudományok kutatócsoport néhány témája: 3D fémnyomtatás, robotkarvezérlés AR szemüveggel, elektrokémiai mikroszkópia, biokompozitok. Nem túlzás kijelenteni, hogy mind a személyi, mind a tárgyi infrastruktúra, az oktatásszervezés és egyéb adottságok a pécsi gépészmérnök-képzést a legjobbak közé sorolják.
