Az MSZP szerint a 2011. évi büdzsé nem költségvetés, hanem bűvészkedés a számokkal; az állam kiadásai a költségvetés tervezetében döntően pillanatnyi érdekeket és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit szolgálják.
Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője az MTI-nek telefonon nyilatkozva leszögezte: a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a talpra állás költségvetésének nevezett büdzsé „homlokzata rendben van, de belül néhány tartóoszlop kivételével már teljes a káosz”. Hozzátette: a homlokzat, vagyis a költségvetés külső képe megfelel Magyarország hosszú távú érdekeinek, az Európai Unió és a nemzetközi gazdaság követelményeinek.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy itt is van egy bizonytalansági tényező, ez a növekedés 3 százalékos mértéke. A szocialista országgyűlési képviselő szerint kedvező, hogy az államadósság törlesztő részlete – az elmúlt másfél év intézkedéseinek következtében az államháztartás mérséklődő hiánya, az ismét kedvező irányba változó hozamszintek, valamint az árfolyam stabilizálódása következtében – csökkeni fog 1.064 milliárd forintra 1.215 milliárd forintról. Szekeres leszögezte: a jövő azonban rendkívül kockázatos.
Ennek indoklásaként elmondta: a nyugdíjkassza jövő évi, közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyonából 540 milliárd forinttal és az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt, összesen évi 360 milliárddal számol a költségvetés.
A magánnyugdíjpénztárakból származó 360 plusz 540 milliárd forintos forrás óriási mozgásteret jelent a költségvetésnek – hangsúlyozta azzal, hogy akkor ezért volt a „támadás a nyugdíjbefizetések ellen, ezért kell elvenni a munkavállalók befizetéseit, ezért kell őket visszakényszeríteni abba, hogy csak állami nyugdíjalapba fizessenek”.
A szocialista politikus szerint a nyugdíjkassza hiánya 2012-től újratermelődhet, és ma még nem látni, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon elköltését követően ezt hogyan lehet pótolni; az sem világos még, hogy mennyien lépnek vissza az állami rendszerbe.
Úgy vélekedett: a kis és a közepes keresetűeket sújtja a személyi jövedelemadó új rendszere. Mint mondta, a szocialisták nem tartják elfogadhatónak, hogy csak és kizárólag a felső tízezer esetében van adócsökkentés. Kevesek adócsökkentését sokak tehernövekedése fogja kompenzálni a következő 2-3 évben, ami megjelenik majd az élelmiszerárakban, a ruházati cikkek áraiban, vagy az üzemanyagárakban – szögezte le.
Szerinte probléma az is, hogy semmilyen módon nem ösztönzi a növekedést és ezen keresztül a munkahelyteremtést az új adórendszer. Emlékeztetett: a MSZP arra tett javaslatot, hogy az adók csökkentése igazságos legyen, és a munkahelyteremtést szolgálja.
Javaslataik közül kiemelte: a munkajövedelmek után 5 millió forintig 16 százalékkal, a fölötti rész után 32 százalékkal adózzanak; ne csökkenjen az alacsony és közepes keresetűek jövedelme, az adójóváírás összegének és határának csökkentése miatt, hanem maradjon az idei szinten; az alacsonyabb keresetű munkavállalóknak az állam támogatásként a maximálisan igénybe vehető mértékig egészítse ki az adókedvezményt („visszatérítendő adó”); maradjon fenn a jelenleg alkalmazott évi 7.620.000 forintos jövedelemhatár.
A szocialisták javasolják, hogy a vállalatok által fizetett járulékot csökkentsék 3 százalékkal jövőre, az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ját pedig 18 százalékról 5 százalékra. Ezek a javaslatok összességében nem érintik a költségvetés egyensúlyát – húzta alá.
