Nemsokára nem öltözhet hivalkodóan és tartózkodnia kell a káros szenvedélyektől, a dohányzástól a tanárnak, ha az új etikai kódexet be akarja tartani. De az elszürkülés, az üres, rutinból végzett munka és a kiégés ellen is küzdeniük kell.
Október elejéig véleményezhették a pedagógusok a számukra kidolgozott etikai kódex szövegét. A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) küldöttgyűlése november 14-én, szombaton dönthet a normarendszer végleges változatáról, amely akkortól minden magyar iskolában érvényes lesz.
Az etikai kódex szövegének kimunkálása egy hosszabb folyamat eredménye, a végleges változat kialakításához építő jellegű javaslatok is érkeztek a tanároktól. Zalay Szabolcs, az NPK elnökségi tagja, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatója szerint ugyanis csak egy szűk, liberális szemléletű réteg ellenezte a kódex megalkotását.
– Ők alapból minden olyan elképzelést negligálnak, amelyek a mostani kormány pedagógiai intézkedéseit érintik. Ezen nézőpont számára – amely teljes körű szabadságot képzel el a pedagógiai tevékenység során – a kódex korlátozást jelent – mondta az igazgató.
Az igazgató szerint ugyanakkor manapság annyira heterogén az értékrendszer a különböző iskolákban, hogy az már időnként súrolja a jó ízlés határát.
– Ezért van szükség az általános etikai normák rögzítésére. Azokban az intézményekben – nálunk is -, ahol eddig is közösségi normák alapján folyt a munka, ott ez nem téma. Mindenki találkozott vele, tudomásul vették, nem jelent problémát – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kódex gyakorlatilag olyan íratlan szabályoknak a közmegegyezésben való megerősítése, amelyek más szakmákban – jogászoknál, építészeknél – és különböző vállalatoknál már léteznek, s amely szabályok mindenki által elfogadott módon vannak rögzítve.
A szakember szerint a pedagóguspálya presztízsét csak akkor lehet újra megerősíteni, ha „komolyan vesszük először is magunkat, mert akkor talán minket is komolyan vesz a társadalom. Ehhez minden feltétel adott”.
Munkajogi szempontból azonban nem ennyire egyértelmű a helyet. Dr. Berke Gyula munkajogász, a PTE rektorhelyettese, az egyetem jogi kara munkajogi és társadalombiztosítási jogi tanszékének vezetője úgy véli, hogy a kódex munkajogi megítélése több kérdést is felvet.
Berke Gyula szerint az alapvető kérdés az, hogy a pedagógus közalkalmazotti jogviszonyában milyen következménye lehet a kódex megszegésének, azaz az etikai vétségnek.
– Erre legáltalánosabban azt a választ kell adni, hogy semmilyen. Ennek indoka az, hogy az etikai kódex nem minősül a közalkalmazott jogait és kötelességeit meghatározó rendelkezésnek. Ugyanakkor lehetséges az, hogy az etikai vétség jellegénél, súlyánál fogva egyúttal olyan magatartást is megvalósít, amely már a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott kötelesség megszegését is megvalósítja.
Ez lehetséges, hiszen például a köznevelési törvény szerint köteles a hivatásához méltó magatartást tanúsítani, vagy a Munka Törvénykönyve szerint a munkaidején kívül is köteles olyan magatartást tanúsítani, amely nem ellentétes a jogviszony céljával.
A jogászt természetesen nem lepi meg a tanárok ellenállása a kódex bevezetése kapcsán.
– A pedagógusok ellenállása vélhetően a kódex egyes, tartalmilag hibás, indokolatlan, túlzóan személyiségi jogot korlátozó rendelkezéseit érinti. Ezek ennyiben jogosak.
A kódex szükségességét illetően is megoszlanak a szakmai vélemények, szólnak érvek ellene és mellette is.
– Én munkajogászként összességében nem tartom szükségesnek, ám kétségtelen, hogy a köznevelési törvény ennek megalkotására kötelezi a Nemzeti Pedagógus Kart. Megítélésem szerint a jogszabályok, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó egyéb szabályok általános és különös rendelkezései jogalkalmazási szempontból megfelelően határozzák meg a pedagógusok kötelezettségeit, szükségtelen ezek „megkettőzése”, ráadásul egy meglehetősen bizonytalan jogi természetű aktussal – mondta Berke Gyula.
