Az elmúlt időszakban számos olyan gazdaságfejlesztési terv és bejelentés is napvilágot látott, amely azt igazolja, nemcsak a magáncégek, hanem a kormányzat is komolyan számol a Dél-Dunántúllal és annak központjával, Péccsel. Iparfejlesztés, reptér- és autópálya-építés – ezzel élénkítenék a város gazdaságát.
Nem túlzás, meglepetést keltett a kormány által a napokban nyilvánosságra hozott versenyképességi javaslat, amelyben a közlekedési fejlesztések között egy szerepel, amely jelentős gazdasági élénkítést hozhatna: a régóta tervezett M9-es autópálya megépítése. Ez a program nem új, már régóta napirenden van, az eredeti tervek szerint viszont a Nyugat-Dunántúlt kötötte volna össze a Dél-Alfölddel. Most azonban változott a terv, amely Pécs számára kifejezetten kedvező.
Ahogy a kormányzat által közreadott terv leszögezi, a nyomvonalból nem maradhat ki ugyanis Pécs. Úgy fogalmaznak: „Pécs mint másfél százezer lakosú, széles felsőoktatási spektrummal rendelkező megyeszékhely bekötése az egész térség vonzerejét megnövelné, valamint hozzájárulna a régió humántőke-állományának fejlesztéséhez és helyben tartásához.”
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a pálya Kőszeg-Szombathely-Körmend-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Kaposvár-Pécs érintésével jutna el Szekszárdig. Mint a szakemberek kiemelik, ez azt eredményezné, hogy a jól iparosodott Nyugat-Dunántúl közvetlen és gyors kapcsolatot kapna Péccsel, ez pedig itt is komoly fejlesztéseket hozhat.
Ez a program nem holnap valósul meg, ugyanakkor sokatmondó a kormány jelzése, hiszen a pécsi leágazás vagy nyomvonal-módosítás nyilvánvalóan többletköltséggel jár. Ugyanakkor a szakemberek szerint „a közlekedési infrastruktúra javításával mintegy 22-44 ezer fővel emelkedhetne a foglalkoztatás, amely átlagos adóintenzitással számolva évi 50-100 milliárd forinttal növelné a költségvetés egyenlegét. Az M9-es megépítése továbbá a beruházásokat vonzó beruházások elve alapján kedvező hatást gyakorolna a térség gazdasági fejlődésére”.
A versenyképességi csomag szerint így a térségben is létrejöhetne egy olyan növekedés, amely az M1-es autópálya vonzáskörzetében már lezajlott – jól tudjuk, ott olyan, nagy cégekkel alaposan ellátott városok vannak, mint Győr, Komárom, Tatabánya.
De nem ez az egyetlen olyan kormányzati terv, amelyben komolyan számolnak Péccsel. A közelmúltban számoltunk be róla, hogy az önkormányzat reptérfejlesztési tervét is támogatják. „A Dél-Dunántúl fellendülése jelentős részben a kormány szerepvállalásával kezdődhetett meg és folytatódhat a következő években is”, fogalmazott Magyar Levente államtitkár a Hauni fejlesztésének bejelentésekor, kiemelve többek között a helyi infrastrukturális beruházásokat, elsősorban az autóút-hálózat bővítését és a pogányi repülőtér fejlesztését. Azt mondta, hamarosan egy vidéki reptérfejlesztési program indul, amelynek keretében sor kerül a pécs-pogányi repülőtér bővítésére, annak „nagygépes használatra” alkalmassá tételére.
Szijjártó Péter külgazdasági miniszter is egyértelműen fogalmazott, amikor a Déli Ipari Parkban letelepedő autóipari óriáscég, a Hanon beruházásbejelentésén azt mondta: a Dél-Dunántúl munkaerő-tartalékai jelentősek, ezért Baranya megyében hamarosan újabb befektetők jelenhetnek meg.
Ezzel párhuzamosan az önkormányzat is több lépést tett, a Déli Ipari Parkban üzemcsarnok-építés kezdődött, amely hamarosan újabb munkahelyeket teremt, hiszen a város bérbe adja az elkészült létesítményeket.
