Ahogy tavaly, idén is 49 milliárdos mérlegfőösszeggel fogadhatják el a költségvetést. Ebből mintegy 13 milliárd forint a fejlesztésekre szánt keret, amiben uniós források és fel nem használt támogatások vannak. Az érintett projektek: az új vásárcsarnok befejező szakasza, a régészeti múzeum felújítása, és a Misina-projekt.
A költségvetést 6,2 milliárd kompenzációs igényt tartalmaz, azaz ennyit vár a városvezetés a kormányzattól a járvány okozta gazdasági visszaesés és az elvonások miatt. Csak az iparűzési adó elvonása miatt 2,2 milliárd lesz a bevételkiesés idén. Tavaly közel ennyi igény mellett mindössze 2 milliárd forintot kapott Pécs a kormánytól.
Ruzsa Csaba elmondta, 2019-hez képest 1,8 milliárddal várható kevesebb iparűzésiadó-bevétel, azaz a helyi gazdaság még mindig nem pattant vissza a járvány előtti szintre.
A városvezetés arra számít, hogy az önkormányzat esetében 600 milliós plusz költséget jelent az energiaárak és az üzemanyagár emelkedése. A cégeknél, intézményeknél még folynak a tárgyalások, de már látszik, hogy csak a Tettye Forrásháznál közel 500 millióval fogja megtolni a költségeket az energiaár-emelkedés.
Komoly problémát jelenthet, hogy a kormány az általa bejelentett különböző béremelésekre csak részben biztosít forrást, illetve a kulturális intézmények esetében az emeléshez szükséges pénzre pályázni kell, ami Ruzsa Csaba szerint azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az csak egy egyszeri bérkompenzáció lesz, nem tényleges emelés.
A jelentős részben közpénzből támogatott Tüke Busz járvány miatti bevételkiesése 2022-ben várhatóan 1 milliárd forint lesz, míg az üzemanyagért éves szinten 330 millióval kell többet fizetnie a társaságnak.
