Nem akármilyen nyolc éven van túl a Pécsi Tudományegyetem (PTE): nem csak a papírra vetett adatok, az új egyetemi épületek és az egyre növekvő hallgatói létszám is arról árulkodik: elindult valami a pécsi felsőoktatásban.
Az egyetem élére júliustól új rektor, Miseta Attila került, aki Bódis József – mostani oktatási államtitkár – munkáját örökölte. Megnéztük, hogy 2010-től 2018-ig milyen változások történtek.
Hallgatói és alkalmazotti létszámok
Az elmúlt évek statisztikáiból az rajzolódik ki, hogy a hét-nyolc éve tapasztalt hallgatói létszám csökkenése megállt, beállt a stabil húszezer körüli szám. A külföldiek tavaly novemberben lépték át a bűvös határt: Bódis József akkor köszöntötte a négyezredik idegen ajkú hallgatót, egy elsőéves orvostanhallgató japán lányt.
A külföldiek körében a németek vezetnek: a tavalyi tanévben 781-en tanultak Pécsen. Őket követik az irániak 525 fővel, a harmadik helyen pedig a kínaiak, akik közül 360-an járnak a PTE-re. A norvégok létszáma jelentős még mintegy 250 hallgatóval.
A top 10-ben még jelen vannak a japánok (csaknem száz fő) és a dél-koreaiak is, két távol-keleti nemzet.
2020-ra a cél az ötezer fő elérése, míg az összlétszámot 25 ezerre emelnék meg a mostani 21 ezerről.
A kutatók és az oktatók létszáma is nőtt; s az elmúlt nyolc évben az egyéb alkalmazottak száma 368 fővel emelkedett.
A klinikai dolgozók száma összesen tizennégy százalékkal nőtt – a dolgozóké 150, az orvosoké 156 fővel. Egyébként a statisztikák szerint évente a klinikum százezer fekvőbeteg gyógyításával és 1,7 millió járóbeteg ellátásával járul hozzá a pécsiek egészségéhez.
Képzések és doktori iskolák
A Pécsi Tudományegyetem az elmúlt nyolc évben nem kevesebb, mint 249 új képzést indított el, ebből 42 idegen nyelvűt és tíz duálisat. Hatvankét gazdasági szereplővel alakítottak ki együttműködést.
Két új doktori iskola indult, a Klinikai Idegtudományi és a Demográfia és Szociológia doktori iskolák – egyébként összesen a PTE-n belül így már 22 működik. Ezek által az elmúlt nyolc évben 1264 doktori fokozatot adhattak és 458-an habilitáltak.
Nyolc éve még csak tizenegy, ma tizenhét szakkollégium működik, a szakkollégisták száma pedig több mint a duplájára nőtt, 193-ról 454-re.
Kutatások és ösztöndíjak
A kutatások terén is kiemelkedőek a mutatók: most tizenkét akadémiai kutatócsoport működik a nyolc évvel ezelőtti három helyett, összesen kétszázhuszonhárom szabadalmat jegyeztettek be.
A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-ösztöndíjában harmincnyolcan részesültek – ezzel a támogatással a kiemelkedő kutatási teljesítményt ösztönzik.
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) százhúsz hallgató ért el 1-3. helyezést az említett időszakban.
Új ösztöndíjakat is alapítottak: ilyen a rektori ösztöndíj, valamint a sport- és parasport ösztöndíj, amit 328 sportolónak ítéltek, összesen közel 42 millió forint értékben.
Támogatások, beruházások, fejlesztések
A nyolc év alatt összesen 96 projektre hetvennyolc milliárd forint uniós támogatást kapott a pécsi egyetem. 31 nemzetközi projektre 8,8 millió eurós támogatás és a központi költségvetésből harminckét milliárd forint érkezett – közte a Modern Városok Program 24,8 milliárddal.
Megépült a Szentágothai János Kutatóközpont, 2012 júniusában adták át a hétmilliárd forintos uniós támogatásból létrehozott épületegyüttest.
2015 szeptemberében véget ért a „400 ágyas klinika” rekonstrukciója; 13 milliárd forintból megszépült és modernizálódott a Janus Pannonius Klinikai Tömb.
Megépült az Onkológiai Centrum mintegy kétmilliárd forintból, 780 millióból pedig a Rét utcai rehabilitációs központ.
Utóbbi az Akác utcai Reumatológiai és Immunológiai Klinikával és a Honvéd utcai egyetemi épületekkel egyetemben napelemes rendszerrel is gazdagodott. A három helyszínen összesen 794 táblát helyeztek fel.
Tavaly júniusban csinosodott meg a Dr. Halasy-Nagy József Aula a KTK-ÁJK épületében.
Kibővült a BTK-TTK Ifjúság úti kampuszának D-épülete, idén februárban megnyílt az egyetemi, „Univ Gyógyszertár” a Honvéd utcai Klinikai Tömbben, a Műszaki és Informatikai Kar pedig több új laborral is gazdagodott.
