Mi az a pécsi rektori jogar, mit keresnek rejtélyes liliomok a címerben, és miért szólt a lengyel himnusz, amikor Hitler megszállta Lengyelországot? Idén lesz 650 éve, hogy Nagy Lajos király a városban megalapította a mai egyetem jogelődjét. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a PTE-ről.
A címer
A Pécsi Tudományegyetem mai címerének közvetlen elődje a középkori egyetem 1967-es feltárásán talált címerre vezethető vissza. Az épület a Székesegyház északi oldala és a várfal közti részen található, ma már rekonstruált, felújított állapotban várja a látogatókat. A megtalált címer minden bizonnyal Vilmos akkori pécsi püspök címere, aki oroszlánrészt vállalt az egyetem megalapításában és elindításában, és már ebben is ott voltak az Anjou-liliomok, amelyek az Anjou-házi alapítóra, Nagy Lajos királyra utalnak.
MILYEN VOLT AZ ÉLET A KÖZÉPKORI EGYETEMEN? ITT MEGTUDHATJA!
A négy égtáj felől elhelyezkedő liliomok mellett a címerkő keresztjének közepén látható, egymást metsző két kereszt Szent Péterre, a pécsi Székesegyház védőszentjére utal.
A címert 1990-től használta az egyetem, a mai formáját a latin névvel és az alapítási dátummal, 2000-ben nyerte el.
Az egyetemi jogarok
Az egyetemi jogarok valójában a hatalmat jelképező tárgyak, hiszen a királyi jogar is kormánypálca. Ez esetben azonban a tudás erejét és hatalmát szimbolizálják. A pécsi jelképek 1937-ben készültek és négy fakultásnak jutott: az Állam és Jogtudományi Kar paragrafussal, a Hittudományi Kar kereszttel, a Bölcsészettudományi Kar bagollyal, az Általános Orvostudományi Kar pedig kígyóval és tállal díszített jogart kapott. A gazdagon díszített, aranyozott botokon is megtalálhatóak az Anjou-liliomok.
Pécs már akkor is elfogadó volt
1920-ban vezették be a numerus clausust, azaz a hallgatók számának nemzetiségi alapú korlátozását a felsőoktatásban. Ezt általában a zsidók ellen irányuló szabályozás volt, és bár budapesti felsőoktatási intézményeken nagyon szigorúan vették a törvényt és e szerint felvételiztettek, a pécsi egyetem karai híresek voltak a szabályok be nem tartásáról, a lehetséges és megengedett arányszámnak a duplája tanulhatott itt.
A lengyel barátaink iránti együttérzés vezetett ahhoz a varázslatos tetthez, amit Lengyelország 1939. szeptemberi lerohanása váltott ki. A második világháború kitörésekor a pécsi egyetem katolikus professzorai és hallgatói megszervezték, hogy a vasárnapi misén felhangozzon a lengyel himnusz.
A legkiválóbb professzorok
A Pécsi Tudományegyetem bővelkedik díszdoktorokban, akik ha nem is tanítottak Pécsen, közvetlen és szoros viszonyban állnak az egyetemmel.
Ilyen például Wilhelm Weber világhírű fizikus, Jacques Derrida filozófus, Charles Simonyi űrhajós és számítástechnikai kutató, Jose Carreras és Placido Domingo operaénekesek.
És még valaki: Oláh György Nobel-díjas kémikusunk. Az 1956-ban Amerikába emigrált tudós 1994-ben vehette át a díjat. 2001-től díszdoktora az egyetemnek.
Egy szomorú fekete folt a történetben
A pécsi egyetem közelmúltjának legnagyobb tragédiája a 2009-es orvoskari ámokfutáshoz köthető, amikor G. Ákos gyógyszerészhallgató lövöldözni kezdett, egy társát megölte, egy másik társát, oktatóját és egy takarítónőt életveszélyesen megsebesített, több társa is könnyebben sérült. Egy lövészegyesület tagja volt, így érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkezett. 2012-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.
