Július 28-án a hepatitis világnapját tartjuk. A máj gyulladását okozó betegség még ma is számos áldozatot követel világszerte, holott egyre több helyen vezetik be a kötelező védőoltást. Az oltással és a kellő körültekintéssel azért ma már el lehet kerülni a megbetegedést.
A tünetek legtöbbször azonosak – a levertségtől, láztól, hányingertől, fáradtságtól indulva egészen a szemfehérje és a bőr sárgaságáig egy bő hét múlva. Persze az, hogy mennyi idő a lefutása és „hogyan végződik”, az rengeteg tényezőtől függ, úgy, mint a kiváltó ok, az életkor, egészségi állapot, stb.
Véres történelem
A máj gyulladásának a tüneteit már az ókor legismertebb orvosa, a görög Hippokratész leírta, utána pontosabb részleteket, a betegség fertőző mivoltát csak a 8. században ismerték fel. Ahogy sok más betegség, úgy a hepatitis is háborúk folyamán és következményeként ütötte fel nagy mértékben a fejét a 17. és 19. század között. Mind civilek, mind katonák rengetegen megfertőződtek.
Egy Lurman nevű orvos írt a „sárgaság-járványról”1883-ban, Németországban, miután hajógyári munkások sora betegedett meg egy kollektív himlőoltás után – ezt valószínűleg a higiénia hiánya okozta. Az 1930-as, 1940-es években a sűrűn végzett vérátömlesztéseknek köszönhetően sajnos újra alkalmuk lett az orvosoknak széles körben vizsgálódni a májgyulladással kapcsolatban.
Kurt Gutzeit náci orvos vezénylete alatt Arnold Dohmen és Hans Voegt szintén végeztek kutatásokat, elmegyógyintézetben kezeltek, és haláltáborok foglyai voltak a tesztalanyok. Voegt 1941-ben a breslau-i elmegyógyintézet lakóit fertőzte meg kutatás céljából (kiemelt képünkön), Dohmen pedig 1944-ben zsidó gyerekeken kísérletezett a sachsenhauseni koncentrációs táborban.
Hivatalosan 1947-ben különítették el a Hepatitis A és B változatát – előbbi a táplálkozás során gyomorba kerülő, míg a „B” a vér (Blood) útján terjedő. A D „változatot” 1977-ben, az E-t 1983-ban azonosították, definiálták. A Hepatitis C elkülönítésére egészen 1989-ig kellett várni. Ekkor látták meg, hogy ez a verzió felelős leginkább a vírusos eredetű fertőzések terjedéséért.
Ma A-tól egészen G-ig tudnak a szakemberek válfajokat megkülönböztetni. Az A és az E tápcsatornán keresztül terjed, a többi emberi testnedvekkel és vérrel.
Több csapat támad
A Hepatitis A leginkább fertőzött élelmiszer illetve széklet útján terjed. Akár egy hónapig is lappanghat. Jó hír, hogy aki ezen átesik, az már immúnissá válik rá élete hátralevő részében. Leginkább védőoltással védekeznek ellene, persze a higiénikus életmód és környezet is alapvető szempont.
A Hepatitis B már sokkal veszélyesebb: évente világszerte csaknem félmillió áldozatot követel, holott egy egyszerű oltással kivédhető volna. Csak Európában évente egymillió ember fertőződik meg, annak ellenére, hogy a legtöbb országban már kötelező az oltás. Magyarországon 1999 óta. Rendkívül agresszíven terjed és sok kiváltó oka lehet: elég csak a szexuális kapcsolatra gondolni, vérátömlesztésre, de egy egyszerű fertőzött olló, borotva, akár piercing is kiválthatja. Egy fertőzött szülő édesanya is átadhatja újszülött babájának. Több mint két hónap is eltelhet mire megérkeznek az első tünetek.
A Hepatitis C nem csupán a májat támadja meg, vesebajokat is okoz. A B-hez hasonlóan ez is fertőzött vérrel, testnedvekkel terjed. Általában gyors lefolyású, ám ahol krónikussá válik, ott májzsugorodást is okozhat. Védőoltás nincs ellene, csak a szűrővizsgálat marad.
A Hepatitis D akkor üti csak fel a fejét, ha a beteg már a B-változattal fertőzött. Leginkább a trópusi területeken fordul elő.
Jó a helyi statisztika
A KSH országos és helyi statisztikáira rápillantva láthatjuk, hogy idővel, évről-évre csökken a fertőzöttek és a kezelt esetek száma.
Baranya megye jól áll: 2016-ban a Hepatitis A-val fertőzöttek száma a bejelentések szerint kettő, B-vel három volt. Míg országosan ezek a számok 699 és 55.
A védőoltásokról: 2016-ban Hepatitis B/I. ellen a megyében 3172-en kaptak oltást, Hepatitis B/II. ellen 3190-en.
