A pécsi klímavédelmi stratégia elfogadása szükséges ahhoz, hogy a város elérje a 2030-ra kitűzött célját: 2019-hez képest további 47,4 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Mint ismert, a pécsi klímavédelmi stratégia fő célja, hogy az éghajlatváltozás hatásait helyi szinten megállapítsák, meghatározzák a feladatokat, megfogalmazzák a helyi célokat, és feltárják a mindehhez szükséges pénzügyi forrásokat.
Tehát a stratégia kidolgozásával a városvezetés felkészülhet a klímaváltozás okozta környezeti problémákra és veszélyekre.
A hosszas egyeztetési folyamaton túlesett dokumentumot a március 22-ei közgyűlésen fogadhatják el.
Kóbor József, az önkormányzat zöldbiztosa lapunknak elmondta, hogy az Európai Unió Green Deal stratégiájának irányelvei alapján kidolgozott pécsi dokumentum elfogadásának a fő célja, hogy rögzítse a város rövid és középtávú klímavédelmi fejlesztési irányait, ugyanakkor a jelenlegi támogatási ciklusban elérhető pályázatokhoz is megfelelő hátteret biztosíthat majd.
Mint mondta, a klímastratéga helyzetelemzésének értékelését követően több célt tűztek ki a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, továbbá a lakosság szemléletformálására. Mindezek együttes eredménye lehet az, hogy Pécs elérheti a 2030-ra kitűzött célját: 2019-hez képest további 47,4 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását az energiafelhasználás, az ipari kibocsátók, a közlekedés és hulladékkezelés, valamint az erdők és zöldterületek telepítése terén tett lépésekkel.
Ilyen konkrét lépések például
- az önkormányzati intézmények és cégek energetikai felújításai a megújuló energiaforrások (napenergia, biogáz) előnyben részesítésével,
- az elektromosbusz-flotta bővítése uniós pályázatok igénybevételével,
- a mecseki parkerdő fáinak és növényzetének klímaváltozás miatt bekövetkező lecserélődésének kezelése,
- a közterületek zöldítése (zöld szigetek kialakítása).
Kiemelte, hogy a fenti célok és feladatok megvalósítása hozzávetőlegesen több tízmilliárd forintot tehetnek ki, a pontos források viszont nem határozhatók meg, hiszen a stratégia a 2021-től 2030-ig tartó egy évtizedes időszakra vonatkozik, az uniós forráspályázatok kiírása sem ismert előre, a pályázási lehetőségeket pedig továbbá befolyásolhatja még jelenlegi külpolitikai helyzet is – tette hozzá.
Fontos tudni – emlékeztetett a zöldbiztos –, hogy a megbízott szakértő cég, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. által tavaly júniusban egyeztetési céllal elkészített dokumentumot véleményezhették az önkormányzat képviselői, bizottsági tagok, ezt követően pedig a lakosság és a témában érintett civil szervezetek számára is elérhetővé tették, társadalmi vitára bocsátották.
A véleményeztetési eljárás során beérkezett releváns észrevételek, javaslatok bekerültek a végleges stratégia anyagába – mondta.
– Az egyeztetésre szükség volt, hiszen a stratégiai célok megvalósítása természetesen nem csak az önkormányzat, vagy a városvezetés feladata. Ahhoz ugyanis, hogy a megfogalmazott célokat elérjük és hogy a folyamat ne álljon meg a stratégia elfogadásával, a helyi gazdasági szereplők, a civil szervezetek, és legfőképpen a pécsiek aktív közreműködése szükséges – mondta.
Hozzátette, hogy ezért a stratégia elfogadását követően meg fogják vizsgálni, hogy milyen módon lehet a dokumentumban foglalt célokkal kapcsolatban olyan kommunikációs tervet elkészíteni, amelynek eredményeképp a pécsieket és a pécsi cégeket a lehető leghatékonyabban el tudják érni, mivel a város zöldítésében, faültetésekben, valamint az energiahatékony életvitel népszerűsítésében jelentős segítséget nyújthatnak a városvezetésnek.
