Ma Magyarország a felmérések alapján Európa legegészségtelenebb és főként legelhízottabb országa lett. Minden negyedik magyar gyermek elhízott vagy túlsúlyos, ezen pedig változtatni kell – hiszen az elhízás és az elhízás fenyegetése kisgyermekkorban kezdődik. A szomorú tények apropóján megnéztük, hogy mi a helyzet Pécsen: mit tehet a város, és vajon itt is hasonlóan nagy gondot okoz-e a túlsúly?
Hájban erősen rávert Magyarország a környező országokra. A WHO, az OECD és a hazai túlsúlyos betegekkel foglalkozó kutatók is egyöntetűen állítják: a magyarok vészesen el vannak hízva. Az elhízás, a túlsúlyosság azonban nem önmagában létező jelenség, hanem számos betegség okozója.
Dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki az országban egyedülálló, gyermekek elhízását megelőző-kezelő pécsi prevenciós központ vezetője is, lapunknak elmondta, hogy az elhízás olyan betegségek előszobáját jelenti, amelyekkel egyre fiatalabb korban találkozhatunk. Ilyen a diabétesz, a magas vérnyomás vagy a szív- és érrendszeri betegségek.
Az orvos hangsúlyozta, hogy az ismert adatok alapján itthon és Pécsen is a kisgyermekkorban előforduló túlsúlyosság a gyerekek 20 százalékát érinti – amivel Európa középmezőnyébe tartozunk –, míg a tinédzsereknél ez az arány 25 százalék. Azaz minden negyedik pécsi gyermek elhízott vagy túlsúlyos. A felnőttkori elhízásban viszont az élbolyban vagyunk.
Az elhízottság ellen tenni kell – mondta –, mégpedig a lehető legkorábban: csecsemőkorban és kisgyermekkorban. A gyermekklinikán az első két és fél év azért kapott kiemelt figyelmet, mert ez az az életszakasz, amely alapvető befolyással van a fiatalkori és felnőttkori elhízásra, ekkor alakul ki életre szólóan a zsírsejtek száma. Ha pedig kialakulnak a viselkedési attitűdök, az étkezési szokások – 10-15 éves korra –, azokon már igen nehéz változtatni. Ezért is láthatunk magunk körül a városban oly sok elhízott fiatalt és felnőttet.
A biológiai okok mellett azonban életmódbeli tényezők is elősegítik a túlsúlyosság térnyerését. Az orvos elmondta, hogy az olyan fejlődő, „átmeneti” országokban, mint Magyarország, a problémát az okozza és fokozza, hogy a javuló életminőségnek köszönhetően egyre többen kényelmesednek el. Ülünk, nem mozgunk, semmilyen energiaégető aktivitást nem végzünk, ezzel párhuzamosan viszont az energiabevitelünk nem csökken. Ráadásul nem figyelünk arra, hogy mit eszünk. Ez egy ördögi kör: akiknek van mit a tejbe aprítani, azok azért esznek egészségtelenül, akiknek nincs, azok pedig azért.
Mi lehet a megoldás? Dr. Molnár Dénes hangsúlyozta, hogy már a terhesség során figyelni kell mind az anya, mind a magzat súlyát. Fontos, hogy az anya ne szedjen fel 8-10 kilónál többet a terhesség során, és hogy a szoptatás 6 hónapos korig tartson, ugyanis ennyi idő alatt nem lehet túlzásba vinni a csecsemők fehérjeadagolását. Ha ugyanis sok a fehérjebevitel, az fokozza a későbbi elhízás veszélyét. Ezért ha szükséges, akkor olyan tápszert kell adni a csecsemőnek, ami a legalacsonyabb fehérjetartalmú. Mindemellett lényeges, hogy a kormány által bevezetett olyan megelőzési intézkedések, mint például a menzaprogram vagy a kötelező testnevelés, elfogadottságát erősítsék mind a klinikán, mind az oktatásban és a családi programokon. Az ilyen prevenciós megoldások a fejlett országokban már megállították a gyerekkori elhízás „járványát”.
A pécsi közétkeztetésért felelős Hungast Kft. üzletfejlesztési igazgatója, Páger Zsolt elmondta, a probléma egyik komoly oka, hogy a jelenlegi táplálkozási „kultúrában” úgy viszünk be nagy mennyiségben a szervezetünkbe felesleges kalóriákat, hogy egyes esetekben tudomásunk sincs róla. Több cukor van az egészségesnek vélt ízesített joghurtokban, mint hinnénk. Ezzel párhuzamosan a gyermekek egy része a játszóterek helyett a helyhez kötött elfoglaltságokat részesíti előnyben.
A pécsi közétkeztetés keretében kötelezően bevitt energia legfeljebb 8%-a származhat hozzáadott cukorból. Ezen túlmenően igyekszenek friss, feldolgozatlan termékek használatával, a „kényelmi” és félkész termékek kerülésével hozzájárulni az egészséges táplálkozáshoz.
Azt azonban fontos tudni – emelte ki Páger –, hogy a gyerekek érzéseit az ilyen egészségesebb ételekhez nagy mértékben befolyásolja az otthoni környezetben elfogyasztott ételek milyensége, változatossága. Az, hogy mennyire ismertetik meg a gyerekeket az új ízekkel, fűszerekkel és mennyire elfogadott otthon a kevesebb sót, cukrot, vagy ízfokozót tartalmazó élelmiszerek használata, vagy a vízfogyasztás preferálása az üdítőkkel szemben. Páger szerint egyébként a gyerekek egyre elfogadóbbak az ilyen új, egészségesebb, kevésbé hizlaló ételekkel.
