Utánajártunk annak, hogy mivel jár az, ha valakit munkáltatója feketén dolgoztat. Az eredmény elkeserítő. De mit lehet tenni, hogy elkerüljük az ilyesmit?
A bejelentés és szerződés nélküli (fekete és szürke) foglalkoztatásnak rendkívül súlyos következményei vannak a munkavállaló szempontjából. Barlai Krisztina, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának sajtóreferense lapunknak elmondta, hogy a NAV-hoz éves szinten több ezer olyan közérdekű bejelentés érkezik, amelyeknek jelentős része a be nem jelentett, illetve egyéb munkaügyi szabálytalanságokkal kapcsolatos.
Barlai elmondta, hogy a munkaszerződésből származó jogok (mint például a munkaidő, a pihenőidő mértéke, a legalacsonyabb munkabér, a munkaviszony megszüntetésének szabályai) kikényszerítése mellett a nyugdíjjal kapcsolatos elintézni valók utólagos adminisztrálása, vagy épp az egyéb ellátások (például a táppénz, a jövedelemigazolások) igénylése rendkívüli nehézséget okozhat azoknak, akiket nem jelentett be munkáltatójuk.
Kérdésünkre Barlai elmondta, hogy Baranyában 2014-ben 26, míg idén eddig 11 bejelentés érkezett magánemberektől arról, hogy feketén foglalkoztatják őket.
De mit lehet tenni ilyen esetekben, és hogyan lehet megelőzni a problémát? Az adóhatóság szerint a hasonló kellemetlen problémák megelőzése érdekében a munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján, ahol az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, a felfüggesztett, vagy épp a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatókat – azokat, akiknél kockázatos lehet a munkavállalás.
Fontos továbbá – folytatta Barlai –, hogy a munkaviszony esetében ragaszkodni kell a munkaszerződéshez, amelyből egy példány a munkavállalóé, és amelyben szerepelnie kell a alapbérnek és a munkaköri leírásnak. Azoknak, akik alkalmi- vagy idénymunkát vállalnak, nem kötelező az írásbeli szerződés, és bár az így alkalmazottak társadalombiztosítási szempontból még nem biztosítottak, de – a háztartási munkát vállalók kivételével – nyugdíj, munkahelyi baleset esetén egészségügyi ellátás, valamint munkanélküli ellátás nekik is jár. Az ilyen alkalmi foglalkoztatású munkavállalóknak viszont saját maguknak kell a NAV-nál befizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Barlai ezután kitért arra is, hogy a munkáltatóknak kötelességük igazolást adniuk a munkavállalóknak arról, hogy bejelentésük szabályos volt. Ha pedig ezt a dokumentumot a dolgozó kéri, a munkáltatónak bármikor ki kell adnia. Abban az esetben, ha valakinek kétségei vannak afelől, hogy be van-e jelentve, az adóigazgatóság ügyfélszolgálatán vagy az Ügyfélkapun keresztül meggyőződhet arról, hogy bejelentették-e.
Ha a dolgozónak úgy tűnik, hogy nem szabályosan foglalkoztatják, érdemes először megnéznie, hogy nem adminisztrációs hibáról van-e szó. Akkor viszont ha kiderül, hogy feketén foglalkoztatják, a munkaügyi felügyelőségéhez fordulhat, mondta Barlai.
Azt a munkáltatót pedig, aki feketén dolgoztat, akár 1 millió forintos bírsággal is sújthatja a NAV, és ez az összeg bizony többször is kiszabható, attól függően, hogy hány be nem jelentett dolgozóról van szó. Emellett az üzletet akár 60 napra is bezárhatják, ha a munkáltató huzamosabb ideig nem fizeti be a bírságot. Ha pedig nincs mit bezárni, a NAV akkor is büntet, magánszemély esetén 200 ezer, más adózó esetén 500 ezer forintos bírságot is kiszabhat boltbezárás helyett, amit annyiszor tesznek meg ilyen esetekben, ahányszor csak elmulasztják befizetni a bírságot.