A pécsi könnyűzene rajongóinak álma vált valóra, megjelenik ugyanis egy könyv a város zenei életét meghatározó, fontos, vagy épp alig ismert régi pécsi bandákról és előadókról!
Hiánypótló, fontos könyvet mutatnak be Pécs könnyűzenei életéről a pécsi N-Eozin Kultúrparkban július 21-én 18 órakor. A Gálos László és Kehidai László által írt és szerkesztett „A pécsi könnyűzene története” 668 oldalon, 323 színes fotóval vezeti be a pécsi zenerajongókat a szerzők által kiválasztott közel 80 vendéglátós-, beat-, rock- és jazz-zenekar, 38 szólista és számos más, a város zenei életében nagy szerepet játszó ikonikus, vagy sajnálatos módon kevéssé ismert személyek munkásságába.
A kötet íróinak alaposságát jól jelzi, hogy közel 800 olyan pécsi zenész neve került a könyv végén található névlistára, akik bizonyíthatóan muzsikáltak a városban az elmúlt évtizedek során. Közülük pedig számtalan zenész – például Szende Gábor jazzdobos, Gadó Gábor jazzgitáros vagy Póka Balázs operaénekes – szerzett nemzetközi hírnevet is, öregbítve a város – azaz a magyar Liverpool – hírnevét.
Gálos László zenész (akit a Punktum együttesből, az Unicum Blues Bandből és a PMD-ből is ismerhetünk) és zenei rendező neve bizonyára ismerősen csenghet olvasóink számára, ugyanis ő az, aki a kötetben is megjelent (valamint meg nem jelent) régi pécsi zenekarokat népszerű Facebook-oldalán is bemutatja (a vele készült interjúnkat pedig itt olvashatja el). A sok-sok éven keresztül készült könyv kapcsán a szerző lapunknak elmondta, hogy annak ötlete – pontosabban a vendéglátós fejezeté – 1999-ben született meg, a beat, rock, punk, és egyéb könnyűzenei műfajokat képviselő együtteseket bemutató részé pedig 2009-ben.
A munka nagy része természetesen az adatgyűjtéssel, a zenészek és zenekarok felkutatásával telt, és mindenképp becsülendő, hogy a szerzők az évtizedes folyamat során 312 interjút és riportot készítettek, a közel 500 órányi hanganyagon pedig nem lehetett sietve átfutni. Gálos László elmondta, hogy akadtak olyan pécsi zenészek, akiket például Londonban, Norvégiában vagy az Egyesült Államokban értek el, sőt olyan zenész is volt, akit két évig hajkurásztak, mire megtalálták, de hát muszáj volt, hiszen olyan információk birtokában volt, melyek elengedhetetlenek voltak a könyv szempontjából.
Persze nem csak személyes interjúk alapján dolgoztak: a pécsi könnyűzenével kapcsolatos levéltári dokumentumokat, újságcikkeket, a zenészektől kapott szövegeket, levelezéseket, fotókat (több ezer kép közül válogattak), sőt többek között még rendőrségi jegyzőkönyveket is felhasználtak a kimerítő mű megírásához.
A könyv három fő fejezetben mutatja be Pécs könnyűzenei életét: az elsőben a vendéglátós zenészek mesélnek, az 1930-as évektől az 1980-as évekig terjedő időszakot kiemelve; a második fejezetben az 1960-as években alakult pécsi beat-, rock- és popzenekarok történetét mutatják be; a harmadik részben pedig pécsi jazzről tudhatunk meg érdekességeket.
Jó hír azoknak, akik a könyv elolvasása után még többet szeretnének megtudni a város zenei életének történetéről, hogy Gálos László és Kehidai László „egy idő múlva” bővíteni fogják a kötetet új információkkal, és azokkal az előadókkal-zenekarokkal, akik nem kerültek be az első kiadásba.
Végezetül még egyszer: a könyvet július 21-én 18 órakor mutatják be a N-Eozin Kultúrparkban (Esze Tamás utca 3.).
