Jelentős hitelkiáramlást eredményeztek a babaváró hitelek idén a harmadik negyedévben – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán.
Kiugró mértékben, 484 milliárd forinttal bővült a háztartási hitelállomány a harmadik negyedévben a tranzakciók eredőjeként, amely éves alapon majdnem 14 százalékos növekedés. Ez a legmagasabb érték az uniós tagállamok körében, jóllehet a háztartási hitelpenetráció továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
A növekedés alapvetően a családvédelmi akcióterv keretében 2019 júliusában elindított fedezetlen – 10 millió forintban maximált – babaváró hiteleknek volt köszönhető. Figyelemreméltó volt ugyanakkor az MNB szerint az értékpapír fedezetű, azaz lombard-hitelek várhatóan átmeneti jellegű, 98 milliárd forintos állománybővülése is.
A hitelintézetek az idei év harmadik negyedévében összesen közel 800 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal, ez éves alapon 41 százalékos növekedés. A harmadik negyedéves kibocsátás legnagyobb részét – 277 milliárd forintot – a babaváró hitelek tették ki. Az új lakáshitel-szerződések volumene éves alapon 8 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, míg a személyi hiteleké 29 százalékkal emelkedett.
A lakossági hitelkeresletet a családvédelmi akcióterv intézkedésein túl az alacsony kamatkörnyezet és a növekvő bérek is támogatják. A babaváró hitelek addicionális hatása egyelőre vélhetően meghaladja a kiszorítási hatásukat, azonban a program időhorizontján az addicionalitási hatás mérséklődése várható – írták a közleményben.
A lakáspiaci folyamatokkal összhangban a lakáshiteleknél mind az átlagos futamidők, mind az átlagos szerződéses összegek emelkedése tapasztalható: 2017 januárjától kezdődően 2019 szeptemberéig az újlakás-hitelek esetében 1,8 évvel, a használt lakásokra nyújtottak esetében 2,9 évvel nőttek az átlagos futamidők, az átlagos hitelösszegek pedig rendre 4,5 illetve 3,3 millió forinttal emelkedtek.
Az eladósodás ugyanakkor egyre kiszámíthatóbb törlesztőrészletek mellett valósul meg: a harmadik negyedévben a kibocsátott lakáshitel-volumen mintegy negyedét tették ki a futamidő végéig rögzített kamat mellett nyújtott hitelek, és közel felét a 10 évre fixált kamatperiódussal rendelkezők. A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek részesedése 64 százalék volt – közölte az MNB.
A tájékoztatás szerint továbbra is robusztus, nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő mértékű hitelállomány-bővülés jellemzi a hazai vállalati szegmenst: 2019 harmadik negyedévében a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 16 százalék volt, a kkv-szektorban előzetes adatok alapján közel 15 százalékos bővülés volt megfigyelhető. Az éves tranzakciós bővülés meghaladta az 1100 milliárd forintot. A legnagyobb hitelállomány-bővülés a feldolgozóiparban volt, amelyet az ingatlanszektor követ.
Az új vállalati hitelszerződések éves volumene megegyezett az előző évben tapasztalttal. A harmadik negyedévben megkötött szerződéses volumen 60 százalékát a hosszabb futamidejű, 3 éven túli lejáratú szerződések tették ki. Az NHP fix januári indulása óta a rögzített kamatozású hitelek aránya az 5 éven túli ügyletek esetében 50 százalék fölé emelkedett, ami az új állomány kamatkockázatának mérséklődését jelenti.
