Másfél milliárd forint értékű turisztikai fejlesztés kezdődik a pécsi egyházmegyében, ennek keretében templomokat, kápolnákat újítanak fel négy településen.
A bátai Szent Vér templomtól a bátaszéki molyhos tölgyesig elnevezésű projekt célja egy olyan vallási turisztikai hálózat létrehozása Báta, Bátaszék, Mohács és Szekszárd között, amely a kulturális és vallási turizmus igényei szerint segíti a kulturális értékek bemutatását – közölte az egyházmegye az MTI-vel.
A még idén elinduló és várhatóan 2019-ben befejeződő fejlesztések részeként felújítják a bátai Szent Vér kegytemplomot, a szekszárdi belvárosi katolikus és a mohácsi fogadalmi emléktemplomot, a bátaszéki Szent Orbán-, valamint a szekszárdi Remete kápolnát. A bátai templomban az oltár is megújul, Szekszárdon pedig a freskókat is restaurálják.
Az európai uniós program forrásaiból Bátán szabadtéri oltár és a középkori apátsági templom falrekonstrukciója épül meg, felújítják a plébánia épületét, és zarándokokat fogadó, 14 ágyas szálláshelyet hoznak létre – áll a közleményben.
A Szent Vér kegyhelyeket Európa-szerte nagy érdeklődés övezi, különösen a vallási turisztikai céllal érkezők között, a kegyhelyre és a gyalogos zarándoklat állomásaira fokozódó figyelem irányul – írta az egyházmegye, emlékeztetve arra, hogy Udvardy György megyés püspök újraindította a gyalogos zarándoklat évszázados hagyományát.
A bátai kegyhelyhez 2015-ben szerveztek országos zarándoklatot, fennállásának 600. évfordulóján. A falu temploma a török időkig a szent vérrel kapcsolatos egyedüli kegyhely volt a történelmi Magyarországon. A helyet egy – valószínűleg a 14-15. század fordulója körül történt – csoda tette ismertté: a hívek szerint a szent ostyában Krisztus kiömlő vére jelent meg. Országos hírűvé akkor vált, amikor 1415-ben Garai János – Garai László nádor testvére – boszniai fogságából szabadulva elzarándokolt Bátára. A középkori templom 1539-ben egy török támadásban megsemmisült, csak 1938-ban építették újjá.
A mohácsi fogadalmi templomot a mohácsi csata 400. évfordulóján, 1926-ban kezdték el építeni, a bizánci stílusú építmény 1989 óta műemlék. Az 1805-ben felépült, késő barokk, szekszárdi Urunk mennybemenetele templomot Közép-Európa legnagyobb egyhajós templomaként tartják számon.
