A pécsi Nick Patrick lett a Vitázik a világ ifjúsága magyarországi vitavetélkedő győztese. De hogyan néz egyáltalán ki egy vitaverseny, és mi kell a győzelemhez? A pécsi vitatehetség elmondja!
„Beleegyezzen-e Magyarország a menekültek éves kvóta szerinti elosztásába, amennyiben az EU átvállalja a költségeket?“. A Goethe Intézet által szervezett Vitázik a világ ifjúsága vitavetélkedő magyarországi döntőjének ifjú versenyzői ezt a kérdést boncolgathatták a megmérettetésen. A négy legjobb magyar versenyző német nyelven vitázott, álláspontjukról pedig nem csak ellenfeleiket, hanem egy szakértő zsűrit kellett meggyőzniük. A 2010 óta évenként megrendezett hazai vitaversenyen idén a pécsi Babits Mihály Gimnázium tanulója, Nick Patrick bizonyult a legjobbnak.
A versenyen már harmadik alkalommal résztvevő Patrick lapunknak elmondta, hogy a vita műfaja az Egyesül Államokban már nagyon elterjedt „sport”, ugyanakkor Magyarországon csak a versenyre rendszeresen visszatérő iskolákban tanítják a vitázást, de akkor sem feltétlenül tanórai keretek között, inkább az órák után, szakkörszerűen. Így történt ez a Babitsban is, Patrickot tanára, Sátayné Gáll Veronika a suli után készítette fel a versenyre.
De hogyan is kell elképzelni egy vitaversenyt? Patrick szerint a versenyen 4 diáknak 24 perc alatt kell meggyőznie a zsűrit arról, hogy az általuk képviselt érvek megállják a helyüket. A vita középpontjában álló kérdést a diákok 3-4 héttel korábban tudták meg, ennyi idejük volt felkészülni a pro és kontra érvelésre egyaránt. Azt, hogy melyik oldalt kell képviselniük, csak a verseny előtt fél órával tudják meg. Patrick másodmagával a pro-oldalra került a döntőn.
A szabályok szerint először a nyitóbeszédek zajlanak, a pro-oldal javaslatot tesz a probléma megoldására, mely megadja a vita kereteit, ennek kivitelezhetőségét a kontra-oldal megvizsgálja. Ezután jön a második blokk, a 12 perces szabad beszélgetés, amikor az érvelésmenetek kapnak kiemelt szerepet. Ezután kerül sor a záróbeszédekre, melyekben pontosan és tömören össze kell foglalni és újra hangsúlyozni kell, hogy miről vitatkoztak, milyen témákat érintettek, mire jutottak.
A fiatal pécsi vitabajnok szerint a jó vitához az kell, hogy a szemben álló felek minél artikuláltabban, érthetőbben, átláthatóbban fejezzék ki véleményüket. Egy jó vita akkor igazán jó – és ezt értékeli a zsűri is –, ha az érveket alaposan alátámasztják adatokkal, statisztikákkal, tanulmány-eredményekkel. Emellett nagyon fontos, hogy a pro és a kontra felek párosai gyorsan és hatékonyan dolgozzanak össze. Egy adott témakört – mint például a menekültkvóta kérdése – több oldalról körbejárva kell bemutatni ahhoz, hogy a vita igazán építő és sikeres legyen.
Patrick kiemelte, hogy a döntő komoly kihívást jelentett számára, ugyanis a menekültkvóta kérdésében – mint mondta – a politikusok sem tudnak megegyezni, laikus diákként épp ezért még nehezebb megragadni a témát.
Patrick és társa úgy érvelt, hogy mivel a menekültügy az egész Európai Uniót érinti, ezért a probléma megoldásában Magyarországnak is aktívan részt kell vennie, hogy közös megegyezésre jussanak. Az országnak pedig kifejezetten jól jönne az az uniós támogatás, melyet a GDP, a lakosságszám, a munkanélküliség, és az eddig felvett – menekültstátusszal bíró – migránsok adatai alapján számolnak ki. A pécsi srác érvelése pedig elnyerte a zsűri tetszését.
Végezetül kérdésünkre Patrick elmondta, hogy itthon még nem igazán találkozott jól vitatkozó korabeli fiatalokkal, szóval ezen a téren van még hova fejlődni.
Patrickért a közeljövőben újra szoríthatunk, hiszen ő fogja képviselni Pécset és Magyarországot szeptember 19-23. között a nemzetközi döntőben Prágában. Ott cseh, észt, lengyel, lett, litván, orosz, szlovák, szlovén és ukrán döntősökkel száll majd vitába.
