Szükség van közös agrárpolitikára a következő európai uniós finanszírozási ciklusban – jelentette ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke kedden Pécsett.
Jakab István a kormány agrárpolitikájának eredményeit a helyi gazdálkodóknak bemutató fórum előtt tartott sajtótájékoztatón közölte: szükség van a termelést támogató és a vidékfejlesztést is szolgáló „pillérekre”. A Magosz elnöke fontosnak nevezte, hogy a Brexit ellenére is megmaradjon az agrártámogatások reálértéke. A britek kilépése az EU-ból évi 13-15 milliárd eurós kiesést jelent – jegyezte meg kiemelve, hogy Magyarország bejelentette: hajlandó növelni a befizetések arányát.
„Természetesen ezt várjuk el a nagy uniós tagállamoktól is, annak érdekében, hogy ne csökkenjen a támogatás” – fűzte hozzá. Jakab István szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a következő időszakban kiemelt szerepet lát el az agrártanácsadásban, főként az EU-s támogatásokkal, fejlesztésekkel és az új technológiák elterjesztésével kapcsolatban. Ezt a munkát 650 falugazdász segíti, akik mellett most újabb 70 speciálisan képzett tanácsadó áll munkába, a nagyobb fejlesztést végrehajtó és a speciális területen dolgozó ágazati szereplők segítésére – mondta.
Úgy fogalmazott: „Brüsszelben folyamatosan megy a trükközés, annak érdekében, hogy miként lehetne a forrásokat a migránsok ellátására átcsoportosítani”. Az Európai Bizottság – mint folytatta – minden tagállam számára lehetővé tette az átcsoportosítást, ugyanakkor vélekedése szerint tartani lehet az átcsoportosítás kötelezővé tételétől. A Magosz elnöke leszögezte: bármilyen brüsszeli „trükközésnek”, „kihívásnak” eleget tud tenni az egységes, erős, jól szervezett magyar agrártanácsadói hálózat és agrár-köztestület. Jakab István egyúttal bejelentette: elkészült a 2010-ben elkezdett agrárpolitika fontosabb eredményeit – az egyes mezőgazdasági ágazatokra lebontva – bemutató kiadvány.
A konkrétumokra térve Jakab István komoly eredménynek nevezte, hogy a mezőgazdasági termelésben 2010-hez képest 50 ezer fővel dolgoznak többen, az élelmiszeriparban pedig szintén 2010-hez képest 27 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Mintegy 40 százalékkal nőtt Magyarország agrárkibocsájtása, amelynek összege 2613 milliárd forint évente – ismertette, megjegyezve, hogy míg 2010-ben 5,6 milliárd euró volt az ágazat exportja, az jelenleg meghaladja a 8 milliárd eurót. Kitért arra is, hogy az első időszakban a termékvolumen nőtt, azt követően pedig hozzáadott érték, ami összefügg a feldolgozóipar kapacitásainak jelentős bővülésével.
A Magosz elnöke szintén komoly eredményként értékelte, hogy 200 ezer hektár állami földet tudtak megvásárolni a magyar gazdák. Az európai uniós támogatásokról kiemelte: úgy tudták jelentősen növelni Magyarország számára a támogatásokat, hogy közben a többi tagállamnál stagnált vagy csökkent a forrás.
Jakab István szólt arról, hogy Magyarország GMO-mentessége a versenyképesség szempontjából is fontos, mivel egyre inkább nő a világban a kereslet a magas minőségű élelmiszerek iránt, amit a vevők hajlandóak is megfizetni. Hoppál Péter, Pécs fideszes országgyűlési képviselője az eseményen arról beszélt, hogy „ég és föld” a mezőgazdaság 2010 előtti és jelenlegi állapota közötti különbség. A keddi fórum céljáról szólva úgy fogalmazott: szeretnék látni, hogy milyen perspektíva rajzolódik ki a következő években az ágazatban.
Kiemelt kép: Nak.hu
