A koronavírus okozta veszélyhelyzet mindennapjainak egyre nagyobb részében foglalkoztat sokakat a nyaralás gondolata. Ahogy telnek a napok, aggódva figyelik a külföldi híradásokat mindazok, akik már év elején foglaltak szállást, fizettek ki nagyobb összeget a vakációért. Az utazási irodák a lehetőségekhez mérten a biztosan elmaradó (áprilisi, májusi) utazásokat próbálták átütemezni, vagy az árat visszatéríteni. Akik viszont júniusra, júliusra tervezik az üdülést, még van okuk aggodalomra. Ezzel együtt bíztató lehet, hogy számos célországban már közeleg a vírus várható tetőzése.
Ahogy az az Index cikkjéből kiderül, a vakációk ügye már egészen az Európai Bizottságig felkerült, nem véletlenül: az amúgy is gazdaságilag instabil Görögország számára a nyári idegenforgalom leállása katasztrofális következményekkel járna.
A bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nemrég azt nyilatkozta, „okos megoldásokkal” igenis lebonyolítható az üdülőszezon Európában – erről részleteket még nem lehet tudni.
Az viszont biztos, hogy legelőször a tagországokon belül a határellenőrzést kell feloldani – ez a feltétele az utazásnak. A további döntések már az egyes államok hatáskörébe tartoznak. A fokozatos engedményeknek egy nyilvánvaló és elengedhetetlen feltétele van: a kedvező egészségügyi statisztikák, a fertőzés görbéjének lefelé hajlása.
Görögország
Az európai államok közül a görögök számára a legfontosabb a turizmus – a munkavállalók 26 százaléka dolgozik az idegenforgalmi szektorban. Nemrég a kormány úgy nyilatkozott, az ország nagyon gyors és szigorú intézkedéseivel időben lépett, nehogy a járvány eldurvuljon. Így részükről lebonyolítható lehetne a szezon, ám ehhez a többi tagállam segítségére, hathatós intézkedésire is szükség van.
Horvátország
Déli szomszédainknál a kormányzat elmondta, „turistafolyosót” részesítene az igazoltan egészségesek számára a tengerpart irányába – ez leginkább a cseh és magyar nyaralókat érintené. A horvát egészségügy viszont csak úgy menne bele, ha a forrásországokban kevesebb betegek regisztrálnak, mint náluk.
Bulgária
A bolgárok nagyon szigorú korlátozásokat vetettek be már az első azonosított betegeknél, március 13-án, amikor a fertőzöttek létszáma elérte a 23 főt. Jelenleg ezer fő körül van a fertőzöttek száma, ötven felett a halálos áldozatoké. Ezzel Európa egyik legkevésbé fertőzött állama.
A kormány március közepén jelentette be, hogy a munkahelyek megtartása érdekében a munkabérek 60 százalékát átvállalja három hónapig. A parlament pedig megszavazta, hogy a hadsereget is beveti, hogy segítsen a vírus elleni intézkedések betartatásában, ha kell, akár fizikai erőszakkal is.
Az enyhe fertőzöttség ellenére is a közelmúltban bejelentették, hogy Szófiát lezárják, a kereskedelmi járműveken kívül a városhatárt büntetés ellenében nem lépheti át senki.
Kérdés, hogy a szigorú intézkedések mennyire lesznek eredményesek, és a vezetés mikor dönt úgy, hogy a turisták szabadon élvezhetik majd a Fekete-tenger nyújtotta örömöket.
Olaszország
Olaszország helyzetét senkinek sem kell különösebben ismertetni, Európa első olyan országa, ami súlyos mértékben a járvány áldozatává vált, eddig 24 ezer ember vesztette életét. Miután a statisztikai adatok nemrég a kilábalás első jeleit kezdték mutatni, felvetődött több mérsékelt engedmény, fokozott újraindulás lehetősége, ám rengetegen megvétózták a javaslatokat. Több szakértő szerint viszont nem szabad korán örülni, még nem gyűrte le az ország a vírust.
Mindenesetre azt, hogy több vállalat töri a fejét az üdülők visszacsábításán, jól mutatja, hogy a tengerparti strandok engedélyt kaptak az újranyitásra, az egyik cég pedig plexifalakkal választaná el a nyaralókat egymástól a partokon.
Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest egyébként az idegenforgalmi költések aránya 96 százalékkal esett vissza, mondhatni, teljesen lenullázódott.
Spanyolország
A mediterrán állam szenvedi el Olaszország után a legnagyobb csapást Európában a koronavírus által, 20 ezer fő fölé emelkedett a halálozások száma, ám április végére úgy tűnik, már a vége felé járnak a nehéz időknek. Megkezdődött a szigorú gazdasági intézkedések enyhítése, május 9-én pedig véget vethetnek a lezárási intézkedéseknek.
Ezek alapján jó kilátásai vannak azoknak, akik a nyári hónapokra foglaltak szállást maguknak, ha minden a terv szerint halad, a közeljövőben Spanyolország fölött is elvonulnak a felhők.
Pécsen elsőként a belföldi turistákat fogadhatjuk
Dr. Szabó Géza, a PTE Turizmus Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense szerint egyelőre nehéz bármit is mondani a helyi, pécsi-baranyai turizmussal kapcsolatban.
– A turizmus újraindulásával kapcsolatban nagy reményeink nincsenek: egyelőre minden leállt, csak tapogatózunk a sötétben, nem lesz egyszerű ismét megszervezni mindent. Arról sincs még fogalmunk, mikor nyílnak meg újból a lehetőségek – mondta el lapunknak.
– A turizmusban két dolog meghatározó tényező van: az egyik az emberek kedve, a motiváció, a másik az anyagi helyzet. Jelenleg mindenki rendkívül bizalmatlan, még belföldre sem mernek elindulni, rettegve attól, hogy elkapják a vírust. Emellett, mire lehetőségük lesz rá, már kimerülnek az anyagi tartalékok, főleg azoknál, akik most keresőképtelenné váltak. Sőt, jelenleg sok cégnél a munkavállalók az éves szabadságukat élik fel, és ha újraindulnak a vállalatok, muszáj lesz dolgozniuk – így a szakértő.
Szabó Géza szerint beszélhetünk még egy harmadik dologról is. A 20. század elején tomboló spanyolnátha lecsengését követően az emberek nem beszéltek róla, próbálták minél gyorsabban elfelejteni, erre törekedtek. Ha a koronavírusnál is hasonló lesz a helyzet, azoknak, akiknek meglesz a lehetősége a nyaralásra, extra motivációt fog jelenteni a gondtalan pihenés öröme.
– Úgy gondolom, több szakértővel együtt, mindenképpen a belföldi turizmus lesz idén a meghatározó, komolyan fel fog erősödni, ez fog elsőként beindulni, talán a nyár második felében. Nyilván ennek feltétele, hogy a jelenlegi helyzet ne tartson túl sokáig, ne fogyjanak el a tartalékok, ne kelljen a mindennapi betevőért küzdeni ahelyett, hogy egy esetleges nyaralásra tennénk félre.
– Ezzel párhuzamosan a globalizációnak az az iránya, hogy mindenki mindenhová eljuthat pár órán belül, biztosan változni fog. Napjainkra a fapados légi hálózat olyannyira terebélyessé vált, hogy a közlekedés sűrűsége lett a járvány kitörésének egyik fő oka – tette hozzá.
