Felállt az a Roma Kutatóközpont, amely egyebek mellett azt vizsgálja, mi hasznuk volt a roma felzárkóztatásra szánt pénzeknek, valamint milyen hatásai vannak a közmunkaprogramnak. A központot pécsi vezető irányíthatja. A szakembert máris megtalálták a fővárosban.
Még tavaly döntött úgy az Országos Roma Önkormányzat, hogy létrehozza a Roma Kutatóközpontot, amelynek célja a romák általános helyzetének elemzése, a helyzetüket javítani szándékozó közpolitikai célok megfogalmazása, valamint a támogatási források hatékony és célzott felhasználását biztosító elemzések készítése.
A központ élére a közelmúltban került a Pécsi Tudományegyetem oktatója, Gyurok János, akinek a szakmai irányítása alatt húsz munkatárs dolgozik. A fővárosi liberális körök azonban máris fogást próbáltak találni a vezetőn, mondván, nincs szakmai tapasztalata, nem alkalmas a posztra, mert horvát kutatásokat végzett eddig. A Magyar Narancsban ugyanis arról cikkeztek, hogy bár vannak kisebbségkutatással kapcsolatos munkái, de azokból nem következik, hogy Gyurok alkalmas lenne a központ vezetésére.
Gyurok szerint azonban véletlenül elfelejtették megnézni a publikációs listáját, ezért nem vették figyelembe, hogy írt már könyvet a romákról, balkáni, svédországi cigányokkal is foglalkozott, sőt gyökereiket is kutatta Indiában.
A központ feladatai kapcsán pedig azt mondta, munkájuk során megvizsgálják, mire fordították a cigányság felzárkóztatására hivatott pénzeket, milyen hatékonysággal használták fel azokat, miként hasznosultak a telepfelszámolási programok, de a közmunkaprogramot is ilyen szempontok alapján vizsgálják meg.
– Mindezeket eddig ilyen mélységben még nem vizsgálták – mondta, majd hozzátette: a későbbiekben több szakmai szervezettel, intézettel szeretnének együttműködési szerződést kötni. A cél az, hogy a Balkánon és Nyugat-Európában is nyissanak egy-egy irodát. A központ egyébként évi 20 millió forintból gazdálkodhat.