Ha meghalljuk a „függőség” szót, egyből olyan addikciók ugranak be, mint a nikotin-, az alkohol-, a kábítószer-, vagy épp a koffeinfüggőség. Függeni azonban sokkal hétköznapibb, mindennapos dolgoktól is lehet, ráadásul ezeknek az első hallásra ártalmatlanabb, úgynevezett viselkedési függőségeknek bizony súlyos következményei lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy mivel a normalitás, a hobbi, a szenvedély határvidékén alakulnak ki, nem is vehetőek könnyen észre. Nézzük hát meg, milyen addikciókról van szó!
Internetfüggőség
Az úgymond „nem megszokott” függőségek egyik leggyakrabban előforduló válfaja az internetfüggőség. Szemelyácz János pécsi addiktológus lapunknak elmondta, hogy amióta okostelefonok léteznek, az internet – és így a végtelen netes tartalmak – mindenhol, mindig elérhető számunkra. Az addiktológus találkozott már internetes pornófüggővel, hírportál-függővel, és jelentős ma már az internetes játékfüggőségek száma is.
Enne a függőségnek a veszélye éppen abban rejlik, hogy az internet egy társadalmilag elfogadott eszköz, amit mindannyian használunk, így nehezebben tűnik fel, ha környezetünkben valaki függővé válik. Esetükben a fő kérdés az, hogy mennyi időt tölt el valaki haszontalanul az interneten, és hogy ha megfosztjuk ettől a tevékenységtől, tud-e nélküle élni? Vannak olyanok – mondta az addiktológus – akik egy áramszünet, vagy egy ingadozó mobilnetes kapcsolat során bekövetkezett internet-megvonástól már „megőrülnek”.
Szerencsejáték-függőség
A szerencsejáték-függőség ismert, komoly probléma. Szemelyácz kifejtette, hogy a játékosnak először pozitív benyomása alakul ki a szerencsejátékról, jól szórakozik vele, izgalmat, örömet okoz neki. Ezután azonban csak idő kérdése, hogy mikor kezd egyre többet veszíteni. A függő gyorsan eljut arra szintre, amikor a játékból, vagy mondjuk a családi életéből származó konfliktusok feszültségeit akarja levezetni a játékkal. Problémái azonban így nem oldódnak meg, a beteg pedig életét a játék köré kezdi szervezni.
Nem tanulnak a sorozatos vesztésből, nem számolnak a következményekkel. Mikor pedig hatalmas adósságokba kergetik magukat, mikor nincstelenné válnak vagy már csak visszafizethetetlen kölcsönökből élnek, akár a bűn útjára is rátérhetnek, de az addiktológus szerint nagyon sok szerencsejátékos lesz ezért öngyilkos. Szemelyácz végül hozzátette: kutatások bizonyítják, hogy a játékfüggő agya a játék során nagyon hasonlóan reagál az élményre, mint egy amfetaminfüggőé a drogra.
Vásárlásfüggőség
Nem arról van itt szó – mondta Szemelyácz –, hogy egy nő órákig járja cipőboltokat. A vásárlásfüggők a szorongásaikat, a bizonytalan élethelyzetüket kompenzálják vásárlással, ami kényelmesebb érzést ad számukra, mint a szociális életük. A vásárláskor eufóriát éreznek, mikor azonban rájönnek, hogy mennyit költöttek olyan dolgokra, amikre nincs szükségük, elfogja őket a bűntudat.
A megvett cuccoktól ekkor meg akarnak szabadulni (elajándékozzák, kidobják, tönkreteszik azokat), ezután pedig kezdődik elölről az egész. Aztán elfogy a pénz, csalódnak bennünk a szeretteik, és csalódnak önmagukban, a legrosszabb pedig az, hogy nem is igazán tudják, hogy betegek, hiszen „csak vásárolgatnak”. Ezért ma még nagyon csekély a regisztrált vásárlásfüggők száma.
Munkafüggőség
A munkafüggőt nehéz felismerni, mivel a munkafüggőt a társadalom értékeli. Szemelyácz elmondta, hogy sok munkafüggő magányos, vagy magányos lesz, mivel az életét meghatározó frusztrációk elől a munkába menekül, a munka teszi ki az életét.
Családjától elhidegül, nem látja őket, nem tesz érdekükben, hátat fordít nekik, és azért dolgozik annyit, hogy ne kelljen törődnie velük. A munkafüggő „izolálódik”, barátai munkabarátok csupán, akiket úgy kell elképzelni, mint egy alkoholista ivócimboráit.
Adrenalinfüggők (élménykeresők)
Az adrenalinfüggők keresik saját határaikat. Az ő kielégülésükhöz ez a kulcs. Minél gyorsabban hajtani egy autóban, kötél nélkül megmászni egy hegyet, mélységi mámorig búvárkodni. Szemelyácz azonban kiemelte, nem a halált keresik ezek az emberek, hanem a lehető legnagyobb és leginkább életveszélyes adrenalinélményt, amitől úgy érzik, hogy igazán élnek.
Tehát ők is a mindennapi életük valamilyen szintű ürességét, vagy frusztrációit próbálják meg kompenzálni. A folyamatos túlzásba azonban sokan belehalnak (mint a heroinisták), mondta az addiktológus, aki számos ilyen esettel találkozott már.
Szexfüggőség
A szex és a kielégülés keresése egész életvitelüket áthatja. A „szexkeresés” hátterében – ahogy a függőségeknél mindig – általában valamilyen „érzelmi kötődési képtelenség áll”, amelyet a szex helyettesít. Szemelyácz elmondta, hogy a szexfüggőket a kényszer élteti, tehát ha nincs meg a kellő „aktusszám”, akkor feszülté válnak, ami ön és közveszélyessé is teheti őket. A szexfüggőség végső esetben „teljes kiégéshez” vezethet, ekkor pedig a szex már nem okoz örömet, már ha a függő egyáltalán képes még rá mentálisan.
A fenti függőségek természetesen nem olyan életveszélyesek, mint a drog- vagy a nikotinfüggőség, a leszokáshoz azonban az esetükben is sokszor szükség van professzionális, szakmai segítségre, egyedül nem mindig megy – mondta Szemelyácz. Esetükben ugyan az eufóriát mi magunk hozzuk létre, nem egy-egy bizonyos kemikália, de a leszokás során szembesülhetünk olyan pszichés elvonási tünetekkel, mint a szorongás, az idegesség, az ingerlékenység, és az álmatlanság. Egy másik probléma velük kapcsoltban az, hogy némelyiket teljesen elhagyni nem lehet.
Szemelyácz végezetül elmondta, hogy becslései szerint függőségenként az országban több 10 ezer addikt lehet. Pécsett – tapasztalatai és becslése szerint – pár száz olyan beteg élhet, aki tudja is, hogy függőségben szenved.