Egy egész napos rendhagyó programsorozat keretén belül emlékeztek meg Szent Borbáláról, a bányászok védőszentjéről, valamint a pécsi bányászatról és bányászokról az idén tavasszal megújult Bányászati Múzeumban.
Sok éves hagyomány Pécsett, hogy december 4-én, Szent Borbála, a bányászok védőszentjének napján a város megemlékezik a Pécset felvirágoztató bányászhivatásról és a hősi halott bányászokról. Idén ugyanakkor nem csak Szent Borbála Budai vámnál található szobrának megkoszorúzása során idézték fel a bányászok fontos tetteit és a pécsi bányászat történetének jelentős pillanatait, hanem a Janus Pannonius Múzeum idén márciusban megújult Bányászati Múzeumában is, egy egész napos rendhagyó program keretén belül.
A Borbála napi program megnyitóján Sárkány Béla, a Janus Pannonius Múzeum stratégiai igazgatóhelyettese elmondta, igyekeztek minden korosztály számára elérhető, érdekes és informatív programot összeállítani. Mint mondta, délelőtt a bányászat iránt érdeklődő kicsiké volt a főszerep, a múzeumban számukra Borbála-napi népszokásokból tartottak bemutatót, emellett egy kézműves foglalkozásokon készíthettek például bányászlámpákat, kipróbálhatták az interaktív ismeretterjesztő játékokat, ezután pedig kihirdették a bányászati témakörben meghirdetett gyermekrajz-pályázat eredményét is.
A gyerekprogramokat követően a pécsi bányászat történetéről hallhattak szakmai előadásokat az érdeklődők.
Az eseményen részt vett Őri László, Pécs alpolgármestere is, aki elmondta, hogy a gyermekprogramokra pécsi kisiskolásokat hívtak meg, hiszen – folytatta – a korszerűsített és modernizált múzeum interaktív ismeretanyaga tudja a legjobban bemutatni és szemléltetni azt, hogy mit jelentett Pécs számára a bányászat.
-Az idén tavasszal úja megnyílt Bányászati Múzeum minden várakozásunkat felülmúlta, hiszen több mint kétezer látogató jött el már ide, a mai programmal pedig szerettük volna ezt a sikert is megkoronázni.
Az alpolgármester kiemelte, hogy Pécs modern kori arculatát a bányászat az elmúlt évszázadban és évtizedekben nagyban formálta és alakította, kiemelve Uránváros és Meszes városrészeinek szerepét.
-A bányászat nem csupán egy gazdasági fejlesztés volt, nem csupán műszaki tudásbázist alakított ki a városban, de egy közösségi életet is teremtett, mely bányászidentitással ruházta fel Pécset, ez az identitás pedig a mai napig hat és él. Jó példa erre, hogy az évekkel ezelőtt elindult pécsi Bányamanó mozgalom népszerűbb mint valaha, évente avatunk tucatszámra új bányamanókat, olyan kisgyermeket, akiknek a szülei és nagyszülei kötődtek a helyi bányászathoz. Ez egy szép hagyomány, hiszen ennek köszönhetően ezek a fiatalok egyszerre idézik meg a bányász hagyományokat és emlékeznek meg felmenőikre, akik a várost felépítették.
