Az MNB rendeletben szabályozza, hogy január elsejétől csak hivatalosan igazolt jövedelmet vehetnek figyelembe a bankok a hitelbírálatkor. A szabályozás szerint a 200 ezer forintot meghaladó forinthitel felvételekor a törlesztő részlet nem haladhatja meg a leendő adós igazolt, legális, nettó jövedelmének ötven százalékát.
A szakértők szerint a hiteladósok többsége azért kerül bajba, mert túlvállalja magát. A felelőtlen hitelfelvétel megakadályozása érdekében a Magyar Nemzeti Bank rendeletben szabályozza, hogy január elsejétől csak hivatalosan igazolt jövedelmet vehetnek figyelembe a bankok a hitelbírálatkor.
A szabályozás szerint a 200 ezer forintot meghaladó forinthitel felvételekor a törlesztő részlet nem haladhatja meg a leendő adós igazolt, legális, nettó jövedelmének ötven százalékát, a magas, azaz havi 400 ezer forint jövedelmű ügyfelek esetében pedig a hatvan százalékát. A jegybank a fedezet, azaz a lakás értékarányában is korlátozza a felvehető hitel nagyságát.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint egy ilyen jellegű intézkedésnek már igencsak itt volt az ideje. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: sokkal jobb lett volna, ha erre már korábban sor kerül, mert legalább részben elkerülhető lett volna a 2004-től bekövetkezett, rendkívül nagy lakossági eladósodás.
Az elmúlt években már az is látható, hogy a lakosság egyre tudatosabbá válik a hitelfelvétel kérdésében, az emberek jobban kalkulálnak, figyelembe veszik a kamatkockázatot, s a fizetési ütemezést és a határidőket is úgy számolják, hogy az hosszú távon ne okozzon gondot, tette hozzá Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. A devizahitel-válság egy tanulólecke volt mindenki számára, hiszen szinte minden családban volt olyan, aki pórul járhatott a devizahitellel. Rutai Gábor úgy látja, a pénzintézetek is sokkal körültekintőbbek, kockázatkerülőbbek lettek.
Az viszont még az elemzők számára is kérdés, hogy a szabályozás mennyiben és mikor eredményezheti az eddig zsebbe vagy nem hivatalosan kapott jövedelmek kifehéredését. Barcza György, a Napi Gazdaság főszerkesztője szerint ennek mértékét nehéz megbecsülni, az azonban biztos, hogy ez egy olyan ösztönző, ami ebbe az irányba hat, hiszen a hitelfelvételhez szükséges lesz a magasabb jövedelem.
Számításaik szerint körülbelül 25 százalékkal kevesebb lehet az a magánszemély, aki a szabályozás miatt hitelt vehet fel. Magyarországon körülbelül négymillió foglalkoztatott van, közülük 1,3 millió adózik minimálbér után, s a becslések szerint ebből egy millió embernek valójában magasabb a jövedelme, magyarázta Barcza György.
Török Zoltán szerint attól azért nem kell tartani, hogy az új szabályozás miatt jelentősen visszaesne a lakosság hitelfelvételi kedve, vagy visszavetné a bankok hitelezési hajlandóságát. Szerinte ugyanis inkább a későbbiekben lesz jelentősége a hivatalosan igazolt jövedelem hitelbírálatkori alkalmazásának.
Hozzátette: önmagában, csak ettől az intézkedéstől nem várható, hogy kifehéredik a gazdaság, s az eddig szürkén, feketén szerzett jövedelem hivatalossá válik, de a munkavállalók részéről mindenképpen igény és nyomás lesz ebbe az irányba.
Török Zoltán az intézkedés másik fontos következményének tartja, hogy remélhetőleg csökkenteni lehet azokat a lakossági nem fizető ügyeket, amelyek jelenleg nagyon megterhelik mind a társadalmat, mind a bankrendszert.
Abban azonban az elemzők is egyetértenek, hogy egy ilyen intézkedés minden tekintetben kiszámíthatóbbá és megbízhatóbbá teszi a hitelezést minden érintett számára.
