Nem merült fel új minaret építésének lehetősége Szigetváron, és a török kormány semmiféle nyomást nem gyakorol azért, hogy az Andrássy-kastélyba beépített oszmán dzsámit eredeti formájában, imahelyként állítsák vissza – mondta el Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke szerdán Budapesten.
Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett Épüljön-e minaret Szigetváron? című szimpóziumon Hóvári János hozzátette: a múzeumként üzemelő Andrássy-kastély külső felújítása csak egyben lehetséges, és kizárólag műemlékvédelmi szakmai kérdés az, hogy a meglévő 400 éves minaretcsonk esetében milyen állagmegóvási megoldást találnak.
Az emlékbizottság elnöke arról is beszélt, hogy a szigetvári vár az évekkel ezelőtt megkezdett felújítási munkálatok ellenére is rendkívül romos állapotban van. Többek között a 16. században épült Szulejmán-dzsámival egybeépült Andrássy-kastély tetőszerkezete mielőbbi felújításra szorul, de szükség lenne korszerű szigetelésre is.
A beszélgetésen jelenlévő L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális államtitkára hozzászólásában úgy fogalmazott: a magyar kormány már korábban is egyértelműen leszögezte, hogy – egyetértésben a hatályos műemlékvédelmi jogszabályokkal – a szigetvári várban semmiféle szakrális hely kialakításához nem járul hozzá.
Hozzátette: a szigetvári vár szerepel a Nemzeti Várprogramban, helyreállítására a magyar mellett európai uniós forrásokat is igénybe fognak venni.
Sudár Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének főmunkatársa elmondta: a török hódoltság időszakában Péccsel ellentétben Szigetvár nem indult fejlődésnek, nagyon kevés török építkezés zajlott a városban.
Ezek egyike a hódítás tényét szimbolikusan megjelenítő téglalap alaprajzú dzsámi, amely hozta ugyan a tipikus oszmán építészeti jegyeket, de egészét tekintve nem tekinthető kiemelkedő alkotásnak. Jelentőségét inkább az adja, hogy máig viszonylag jó állapotban fennmaradt – fűzte hozzá.
A kutató megjegyezte azt is, hogy a magyar nemzeti identitás szempontjából jelentős szigetvári vár mai formáját tekintve elsősorban török és Habsburg-kori építmény, elenyésző számú építészeti emlék utal a török hódoltságot megelőző korszakra, vagy arra az erődítményre, amelyet Zrínyi Miklós védett 450 évvel ezelőtt.
Az eseményen Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi török kormány emlékezetpolitikájában kiemelt szerepet játszik a külföldi oszmán emlékek megóvása és felújítása, így érthető a törökök érdeklődése Szigetvárral, I. Szulejmán szultán halálának helyszínével kapcsolatban.
Mint fogalmazott, ez az érdeklődést a török részről inkább egyfajta történelmi nosztalgiának tekinthető, mintsem az Oszmán Birodalom hatalmának visszaállítására törekvő politikai revizionizmus megnyilvánulásának.
A Zrínyi Miklós-emlékév kiadványok megjelentetése, televíziós filmek készítése és konferenciaszervezések mellett lehetőséget ad a Dél-Dunántúl turizmusának fellendítésére is, keresik a módját, miként lehetne minél több török látogatót vonzani a környékre – mondta el Hóvári János.
Az emlékév hivatalos programjának részeként szeptemberben várhatóan Magyarországra látogat Recep Tayyip Erdogan török elnök is.
