Orbán Viktor még korábban utasította a fejlesztési minisztert, hogy zavarják el az állami cégektől azokat, akik ott rá vagy családjára hivatkozva jelennek meg. A miniszterelnök ezt a parlamentben mondta kedden, az azonnali kérdések és válaszok órájában. A kormányfőt más témákban, az EU-s csatlakozási szerződésről és a halálbüntetésről is kérdezte az ellenzék – írja az MTI.
Az LMP-s Schiffer András azonnali kérdésében arról beszélt, hogy az Elios nevű cég, amelynek tulajdonosa a miniszterelnök családjába tartozik, 2010 óta 19 közvilágítási tendert nyert el, 8 esetben ellenfél nélkül.
Döntött-e olyan pályázat kiírásáról, amelyet később az Elios nyert meg? – kérdezte a kormányfőt az LMP frakcióvezetője, aki szerint az is kérdés, hogy Orbán Viktor nem tekinti-e tiltott pártfinanszírozásnak, ha családi érdekeltségei nyernek el közbeszerzéseket.
A kormányfő azt felelte, hozzászokott, hogy amikor a családtagjait támadják, akkor valójában őt támadják.
Kijelentette: senki nem élvezhet előnyt, és nem szenvedhet el hátrányt sem kapcsolatai, sem származása, sem politikai nézetei miatt.
Közölte egyúttal, még korábban utasította az állami cégekért felelős nemzeti fejlesztési minisztert, hogy minden céget kötelezzen arra: „bárki, aki rám vagy családomra hivatkozva ott megjelenik, azonnal zavarják el”. Hozzátette, az elmúlt években több száz olyan eset volt, hogy rá vagy miniszterekre hivatkozva jelentek meg egyesek „az államigazgatás különböző grádicsain”.
Schiffer András viszonválaszában megkérdezte Orbán Viktortól, hogy támogatja-e az LMP által kezdeményezett, állami pályázatokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
A miniszterelnök úgy reagált: hamarosan új közbeszerzési törvényt alkot a parlament, és ha ennek keretei közé az LMP ilyen szabályokat kíván beiktatni, akkor ő ennek nem lesz ellenzője.
Az MSZP-s Harangozó Tamás azzal kapcsolatban kérdezte Orbán Viktort, hogy Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet a könyvében – sajtóhírek szerint – egyebek mellett arról írt, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterként minden héten leült a kormányfővel, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása, melyik pályázatok nyerjenek.
A szocialista politikus ez alapján egyebek mellett azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek, hogy személyesen részt vett-e a fejlesztési kabinet szűk körű ülésein, döntött-e kiírandó pályázatokról, részt vett-e az M4-es autópálya azóta leállított beruházásának kiírásáról szóló döntésben.
Orbán Viktor azt válaszolta: a fejlesztési kabinet minden ülésén részt vesz. Megjegyezte, a nemzeti fejlesztési kormánybizottság működési rendjét nyilvános rendelet szabályozza, azt bárki elolvashatja.
A Jobbik elnök-frakcióvezetője, Vona Gábor arról faggatta a miniszterelnököt, szükségesnek tartja-e az európai uniós csatlakozási szerződés módosítását, amiről a Jobbik szerint népszavazást kellene kiírni. Hozzátette: David Cameron, Nagy-Britannia újraválasztott miniszterelnöke „szóról szóra ugyanazt mondta, amit mi mondunk évek óta”, Nagy-Britannia módosítani kívánja az EU-csatlakozási szerződést, és népszavazást akar kiírni az uniós tagságról.
Orbán Viktor erre úgy reagált: a jobbikosok „bújhatnak népszavazási kezdeményezés mögé” – amit egyébként az alkotmány nem is tenne lehetővé -, a lényeg az, hogy a Jobbik „azt akarja, lépjünk ki az EU-ból és a NATO-ból”.
A kormánynak ezzel szemben – bár számos kritikai észrevétele van mind az EU-val, mind a NATO-val szemben – az az álláspontja: „Magyarországnak és a magyar embereknek az az érdeke, hogy tagjai maradjunk az EU-nak és a NATO-nak” – mondta a kormányfő.
A jobbikos Mirkóczki Ádám a halálbüntetéssel kapcsolatban a miniszterelnököt egy mintegy három éve adott válaszára emlékeztette, amelyben a Jobbik kezdeményezésére úgy felelt: Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozva elfogadta annak szabályait, amelyek nem teszik lehetővé ezt a büntetést. Utalva a kormányfő megváltozott álláspontjára Mirkóczki Ádám a Jobbik által kezdeményezett vitanap támogatására kérte Orbán Viktort.
A miniszterelnök válaszában elmondta: országos felháborodást keltett az a brutális rablógyilkosság, amelyben egy húszéves lányt öltek meg.
Rámutatott: 2012 óta annyiban is változott a helyzet, hogy Brüsszel megtámadta a tényleges életfogytiglani büntetés magyarországi alkalmazását. Mint mondta, ha Brüsszel rá tudja szorítani az országot arra, hogy a többszörös visszaeső súlyos bűnelkövetőket visszaengedje a társadalomba, „ne védekezzünk, hanem lépjünk előre (…), úgy válaszoljunk: akkor vitassuk meg a halálbüntetést”.
A frakciója készen áll arra, hogy megvitassa a Jobbik javaslatát – tette hozzá -, ezt azért nem tették még meg, mert a Fidesz-KDNP is megosztott a kérdésben. A vita hosszú ideig fog még tartani, nem biztos, hogy a parlamenti vitanap ebben az első lépés – jelentette ki Orbán Viktor.
