Három új bemutató, egy nemzetközi fesztivál és jó néhány, műsoron tartott produkció – a számok nyelvén, egyfelől ezt kínálja 2010/2011-es évadjában a Janus Egyetemi Színház. Másfelől az anyagi lehetőségek kegyetlen realitása jellemzi a teátrumot. Jövőre pedig költöznek, remélhetőleg végleges otthonukba, a Zsolnay Kulturális Negyedbe.
– Mozgalmasan telt a nyarunk, szinte szünet nélkül léptünk át az új szezonba, ami sajnos bizonytalan anyagi helyzetben, nehezen tervezhető módon indul – meséli Mikuli János, a JESZ igazgatója.
– Az előadóművészeti törvény ránk vonatkozó szabályozása és az egyetemen bevezetett szigorú pénzügyi gazdálkodás miatt csak óvatosan tervezhetünk, de az eddig megszokott színvonalat tartani fogjuk. Szokásunkhoz híven egyhetes tréninggel kezdtük a munkát, ezúttal itthon, Rácz Attilának, a Hólyagcirkusz vezető színészének irányításával. Laboda Kornél, a budapesti színművészeti egyetem végzős rendező hallgatója volt a segédje, ő jövő tavasszal színpadra állít egy darabot. Most, hogy megismerte a társulatot, rájuk szabható művet keres épp. Két korábbi tagunk, Hollósi Orsolya és Kiss Andrea, akik Piros Orr Bohócdoktorként járják a kórházakat, e műfaj színészi eszköztárnak felvonultatásaképpen hozták létre a Hoppá, reitkül című, aranyos produkciót, Rosner Krisztina rendezésében. Ezzel szeptember végén lépünk először közönség elé. Avantgárd sorozatát folytatja rendezőként Tóth András Ernő, aki már el is kezdte Déry Tibor Óriáscsecsemőjének próbáit, várhatóan december elején tarthatjuk a premiert. Színészként pedig Moliére Harpagonja várja, ezt jutalomjátékul szánom neki A fösvényben. Május végén vitte színre Szemessy Kinga a Kaspart, ezt műsoron tartjuk, sőt november elején az Egyetemi Színházak Nemzetközi Fesztiválján is játszani fogjuk.
– Ennek szervezése még javában tart.
– Az EKF-év utolsó rendezvényeként készülünk rá, november 4-7. között zajlik majd. Az már biztos, hogy jön társulat Budapestről, Debrecenből, Veszprémből, valamint Marosvásárhelyről, Belgrádból, Szerbiából, Belgiumból, Olaszországból és Lengyelországból. Lehet, hogy lesz egy japán és egy bolgár társulatunk is. Vallom: a zsűri éppoly fontos, mint a fellépők, hisz az egyetemi színház számára az értékelés, a kritika: ritka kincs, nem túl gyakran érezzük a szakma figyelmét. Ezúttal Besenczi Árpád, Rusznyák Gábor és várhatóan Vidnyánszky Attila nézi szakértő szemmel az előadásokat. Titkon azt reméltük, e fesztivállal nyithatjuk meg új otthonunkat a Zsolnay Kulturális Negyedben, de erre még várnunk kell. Ám a gondolatainkban már ott motoszkál, hogy a költözés új korszakot nyit az életünkben, még nagyobb kihívásokat követelve tőlünk.
