Az új gyülekezési törvénytervezettel szemben több ellenzéki portál is megpróbálta levenni a keresztvizet, ám még a magát baloldalinak tartó Mérce is számos pozitívumot emel ki.
Az egyik MSZP-Párbeszéd-közeli portál máris azt sugallta a fővárosi liberális napilapok narratíváját követve, hogy az egyébként már erősen elavult, 1989-es gyülekezési törvény javasolt módosítása rossz, és annak nem várt következményei vannak.
Az egyik fő skandalumnak azt tartják, hogy meghatározták, mi számít gyülekezésnek; az új tervezet szerint ugyanis a gyűlés „két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel”. Igen ám, de a törvény kifejezetten azt mondja, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (gyűlést) szervezzen, és azokon részt vegyen.
Az elképzelés szerint ráadásul pontosan körülhatárolják azt is, hogy ki a szervezője, irányítója egy-egy gyűlésnek, méghozzá – többek között – azért, hogy a rendező a békés gyűlést megzavaró ellen fel tudjon lépni. A tervezet szerint ugyanis amennyiben megzavarnak egy békés megmozdulást, akkor a szervezőnek joga van elküldeni a demonstrációról a provokátort.
Sőt, még azt is nyomatékosítják, hogy „aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Az MSZP-Párbeszéd lapjaiból áradó, liberális negatív felhangokkal szemben a szintén baloldali Mérce – a kritika mellett – jó néhány pozitívumot emel ki. Így az ellenzéki portál szerint az is helyénvaló, hogy ezentúl ugyanazon a közterületen nem lehet kétfajta megmozdulást tartani, vagy az egyiket a másik kárára betiltani. Elsőbbséget fog élvezni az, amelyiket korábban jelentették be, és a rendőrségnek nemcsak elutasítani lehet egy bejelentést, hanem más alternatívákat kínálni. A Mérce éppen egy Orbán Viktorral szembeni március 15-i tüntetést hoz fel példaként, miszerint a rendőrséget lehetetlen helyzetbe hozta akkor a bíróság, amikor az utóbbi engedélyezte ugyanazon a területen a két, egymással szemben álló tábor gyülekezését – ebből komoly incidens alakult ki.
A Mérce megjegyzi, hogy ez a rendelkezés a Budapest Pride esetében is fontos, hiszen rendszeresen jelentenek be szélsőjobboldali szervezetek ugyanarra a helyszínre rendezvényt, mint ahol a Pride zajlik.
A Mérce szerint a törvény szövege megfelelő, az arányosság elvét veszi figyelembe, amikor arról írnak, hogy akkor tiltható meg a rendezvény, ha „mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való joga korlátozására.”
A gyűlés megtartásával kapcsolatos rendelkezés, hogy aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartása előtt legfeljebb három hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha e határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál (sürgős gyűlés). Továbbá „nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki” (spontán gyűlés).
