Ha másért nem, a tiltások és a növekvő árak miatt bizonyosan kevesebben fognak a cigaretta után nyúlni jövőre. A dohányzás közismert egészségkárosító hatása miatt minden zárt térben betiltották a füstölgést, a terméket sújtó jövedéki adót pedig két ízben is emelni fogják 2012-ben.
A dohányzás bizonyítottan káros hatásainak taglalása előtt álljon itt néhány tény. A statisztikai adatok szerint a dohányzás következményeként 19 percenként meghal egy ember Magyarországon. Naponta mintegy 77, évente pedig 28.000 embert veszítünk el hazánkban, akiknek a halála összefüggésbe hozható a dohányzással.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint ennek ellenére a felnőtt korú magyar férfiak közel negyven százaléka, a nők majdnem negyede dohányzik rendszeresen vagy alkalomszerűen. Az egy lakosra eső cigarettafogyasztás az európai uniós átlag másfélszerese, miközben a legutóbbi tiltó rendelkezések életbe léptetéséig a lakosság fele volt kitéve a passzív dohányzás káros hatásainak azzal, hogy egy légtérbe kényszerült a füstölgőkkel.
Drámai tény az is, hogy egyre fiatalabb korban kezdenek el dohányozni az emberek. Mindez persze még nem lenne probléma, ha a dohányzásnak több pozitív hatása lenne, mint amennyi negatívumot hordoz magában. Pedig a rendszeres cigarettázás hosszú távon, ma már bizonyíthatóan, a füst káros hatásaira visszavezethetően halált okoz.
A sokat emlegetett szív- és érrendszeri betegségek kockázata drasztikusan megnő a dohányosoknál, ahogy a tüdő-, gége-, a szájüregi és a nyelőcsőrák kialakulásának rizikófaktorát is drasztikusan emeli, gyengíti az immunrendszert, fekélybetegségeket okoz, légúti megbetegedésekhez vezet.
A leszokáshoz ma már szinte mindenhol segítséget kérhetnek a dohányosok, s az internet is hemzseg a jobbnál jobb módszerektől, a patikák polcai pedig roskadoznak a nikotinpótló gyógyszerektől. A magyar kormány szerint azonban ez sem segít. A minap átfogó, s a társadalom minden szegmensét megcélzó kampányt indítottak útjára.
Ennek keretében, a programot jogi környezetbe is ágyazva január elsejétől életbe léptetik a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását, amely megtiltja a dohányzást a zárt légterű helyiségekben. Az illetékes vezetők leszögezték: nem a tiltás öröme vezérelte a döntéshozókat, hanem azt próbálják elérni, hogy az emberek abbahagyják, vagy rá se szokjanak a dohányzásra.
Januártól így a közforgalmú intézmények zárt tereiben nem lehet dohányzóhelyet kijelölni, a közoktatási és egészségügyi intézmények esetén az udvaron is tilos lesz a dohányzás. A bevezetést ugyanakkor három hónapos türelmi idő előzi meg, ez alatt még nem szankcionálják a szabálysértőket. Ezzel egy időben a MÁV teljes területén is tilos lesz a dohányzás. A pályaudvarokon, a vasútállomásokon, a megállóhelyeken és azok peronjain, valamint az összes személyszállító vonaton is tilos lesz rágyújtani januártól.
Ha mindez nem lenne elég ahhoz, hogy komolyabban változzon a tendencia, jövőre kétszer is, februárban és júliusban is emeli a dohánytermékek jövedéki adóját az állam. Ráadásul a korábban tervezettnél nagyobb mértékben teszi ezt.
Az utolsó szál cigaretta elszívása után…
– 5 perc múlva a szív oxigénnel való ellátottsága nő
– 20 perc múlva a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik
– 1 nap múlva a szívinfarktus veszélye csökken, a szervezetfizikai terhelhetősége nő
– 2 nap múlva: az íz- és szagérzékelés jelentősen javul, a lehelet dohányfüstszaga megszűnik
– 3 hónap múlva: az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés csökken
– 9 hónap múlva: egykori dohányzása már nem veszélyezteti születendő gyermeke egészségét
– 1 év múlva: a szívinfarktus és gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken
– 5 év múlva: a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken
– 10 év múlva: a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint a nem dohányzók esetében
– 15 év múlva: a szívinfarktus kockázata megegyezik a nem dohányzókéval
