Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatása új fejezetet nyithat Magyarország számára, Magyarország amerikai barátai örülnek a találkozónak Donald Trump elnökkel – írta a The Washington Times című amerikai lap vasárnap. Nem meglepő ugyanakkor Orbán Viktor és Donald Trump hétfői találkozója, amely jól illeszkedik a magyar miniszterelnök utóbbi időben folytatott magas szintű megbeszéléseinek sorába.
A The Washington Times publicisztikája – amelyet April Foley, az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete jegyez – hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor kormányfő látogatása Magyarország egy évtizedig tartó magas szintű diplomáciai elszigetelésének végét jelenti.
A Donald Trump amerikai elnökkel hétfőn tartandó tárgyalásokról szólva April Foley leszögezte: „Magyarország barátai, köztük én is, akik úgy gondolják, hogy a szoros viszony szövetségeseinkkel az Egyesült Államok külpolitikájának stratégiai érdeke, most széles körben megtapsolják e találkozót.”
A korábbi nagykövet megállapította: Barack Obama elnök kormányzásának éveiben a közép- és kelet-európai országok joggal érezték úgy, hogy elhanyagolják őket, és miközben az Egyesült Államok arra tett erőfeszítéseket, hogy újragondolja kapcsolatait Oroszországgal, felülírta azokat a régi barátságokat, amelyeket Európa peremén ápolt.
„Az Egyesült Államok beavatkozott Magyarország belügyeibe, és bírálata mély sebet ejtett a kétoldalú kapcsolatokon” – emelte ki April Foley.
A korábbi diplomata utalt arra: nem egyszer hallott a magyaroktól arról, hogy gyakorlatilag lehetetlen magas szintű találkozókat lebonyolítani a Fehér Házban, a Nemzetbiztonsági Tanácsban vagy a külügyminisztériumban. Megállapította: ezt nehezen lehet okos amerikai diplomáciának nevezni, kiváltképp akkor, amikor egy újjáéledő Oroszország berontott kelet-európai államokba, valamint Kína és Oroszország elözönlötte a térséget és ez válasz nélkül maradt.
April Foley hangsúlyozta: a Trump-adminisztrációnak igaza volt, amikor felhagyott az Oroszországgal kapcsolatos korábbi amerikai politikával, újragondolta az Egyesült Államok viszonyát Magyarországgal és a térséggel, valamint komolyan vette a nagyhatalmi versengést. Mike Pompeo külügyminiszter bátor vezetésére volt szükség a szakításhoz a csaknem egy évtizedig tartó kudarcos külpolitikával – vélekedett.
„És szükség volt egy maroknyi éles szemű és intellektuálisan komoly, a térséget nagyon jól ismerő emberre is ahhoz, hogy megjavuljon a viszony Amerika néhány döntő, de törékeny szövetségesével” – tette hozzá April Foley.
A politikai elmozdulást a korábbi nagykövet időszerűnek tartja. Részben Oroszországnak még a szovjet időkből eredő energetikai dominanciája és tolakodó propagandája, részben pedig Kína agresszív beruházásai miatt – fogalmazott. Szerinte ugyanis mindezek következtében az Egyesült Államok befolyása egyre gyöngül abban a térségben, amely az atlanti politika bástyája volt, és amelynek országai húsz éve csatlakoztak a NATO-hoz.
April Foley gróf Andrássy Gyula 19. századi magyar külügyminiszter szavait idézve a katonai együttműködést az amerikai-magyar kapcsolatok gerincének nevezte, és leszögezte, hogy „bölcs diplomácia Amerika számára ennek az együttműködésnek a kiterjesztése”. Ezzel összefüggésben megemlítette a magyar haderőfejlesztési programot, a védelmi költségek emelése iránti elkötelezettséget és a nemrégiben aláírt védelmi együttműködést is. Mindezt kulcsfontosságúnak minősítette mind az Egyesült Államok, mind a NATO számára, szóba hozva az európai csapatmozgások könnyebbé válásának lehetőségét is.
A kínai Új selyemút kezdeményezést April Foley „riasztóan vonzó alternatívának” nevezte az olyan országok számára, mint Magyarország, és ezért jogosnak tartotta, hogy a Trump-kormányzat erőteljesebb gazdasági és kereskedelmi diplomáciát folytat Magyarországgal.
„Ebben nehezen találna jobb partnerre Szijjártó Péternél, az üzleti élethez is értő külügyminiszternél, aki csaknem kéthavonta utazik Budapest és Washington között” – írta.
Nem meglepő ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök hétfői találkozója, amely jól illeszkedik a magyar miniszterelnök utóbbi időben folytatott magas szintű megbeszéléseinek sorába – vélekedett Magyarics Tamás Amerika-szakértő az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Az Orbán-kormánnyal szembeni 2010–2016 közötti amerikai külpolitika abnormális volt – folytatta – hiszen a viták ellenére Amerika és Magyarország szövetségesek. Megjegyezte: a NATO-ban Magyarország mindig nagyon szolidáris partnere volt Amerikának Oroszországgal szemben.
Kiemelte: a mostani találkozó üzenete az, hogy Magyarország és az Egyesült Államok elég sok kérdésben ugyanazon állásponton vannak, többek között a migráció kezelésének és a nemzetállamok megerősítésének témájában is.
A Magyarország és Amerika közötti lehetséges kereskedelmi kapcsolatokról és befektetésekről a szakértő azt mondta, Európával kapcsolatban az amerikaiak általában attól tartanak, hogy a kínaiak „hátsó kapukon” keresztül megpróbálnak pozíciókat szerezni. Kelet-Közép-Európa nyitott lenne a kínai befektetésekre, de ez a régió egyelőre nem a legprominensebb helyett foglalja el a kínai kereskedelmi kapcsolatokat nézve – fűzte hozzá.
Magyarics Tamás hangsúlyozta: Amerika, Kína és Oroszország között geopolitikai kérdések dőlnek el, természetesen nem valószínű, hogy ennek Magyarország lenne a fő színtere, de az Egyesült Államok szeretné, ha szövetségesei ilyen szinten is az ő kívánságaikhoz igazodnának.
Kiemelt képünk: Mandiner
