Másnaposnak lenni borzalmas érzés. De mi is a másnaposság? És gyógyítható egyáltalán?
Nagyon kevesen vannak olyanok, akik életükben még nem voltak másnaposak. Aki pedig egyszer volt már másnapos, az utána minden egyes kisebb-nagyobb ivászat során már retteg tőle, hiszen az közel sem kellemes állapot. Ráadásul sokan azt sem tudják, hogy miért és hogyan alakul ki, viszont mindenkinek van arra saját „bevált” praktikája, hogy miként kúrálja ki. Az már más kérdés, hogy vajon gyógyítható-e a másnaposság.
Dr. Tibold Antal, a Pécsi Tudományegyetem Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központjának vezető főorvosa lapunknak elmondta, a másnaposság a következő módon alakul ki: az elfogyasztott szesz a gyomrunkba kerül, a gyomor nyálkahártyáján keresztül pedig a véráramba, ami szétviszi az egész szervezetünkbe az alkoholt. Az alkohol pedig még azután is vándorol a testünk szöveteiben, miután befejeztük a piálást. Addig, amíg a szervezetünk (májunk) fel nem dolgozza, és ki nem üríti magából a mérget – mert bizony méregnek érzi. Ez a mérgezés a másnaposság, ami a lebontási folyamat következménye. A fő oka a komoly másnapi rosszullétnek az etil-alkohol bontása során keletkezett acetaldehid, ez okozza a jól ismert és gyűlölt tüneteket, amelyekkel a szervezetünk azt üzeni, hogy bizony túltoltuk a szeszelést.
Ezek a tünetek csodálatosak: fejfájás, hányinger és hányás, kiszáradás, égő gyomor, szédülés, fáradtság, hidegrázás és remegés. Sokan nem képesek semmilyen szellemi vagy fizikai munkára. Mások viszont próbálnak dolgozni, de ez nehezen megy. Amikor oldalról nézzük, úgy hatnak, mint a lassított film. Lassan mozognak, a munkát lassan végzik, kerülik a hirtelen mozdulatokat, időről időre a fejüket fogják a zaj miatt, minden nyugtalanítja őket, stb.
A főorvos kifejtette, hogy a legtöbb kellemetlen következményt az okozza, hogy az alkohol serkenti a víz kiválasztását a szervezetből. Ezért száradunk ki, ezért sajog a fejünk és szédülünk. Közben a gyomrunk azért lángol és azért van hányingerünk, mert a tömény alkoholok irritálják a gyomor nyálkahártyáját.
Az azonban, hogy ki mennyire lesz másnapos, nagyon egyénfüggő. Dr. Tibold Antal hangsúlyozta, hogy sokat számít a „tréning”, hogy mennyire szokott már hozzá valaki az alkoholhoz. Aki nem iszik alkoholt, az akár egy pohár bortól is erősen másnapos lehet, hiszen a máj alkohollebontó kapacitása náluk nem működik olyan rendszeresen és magas szinten, mint azoknál, akik mondjuk hétvégente isznak egy nagyot. Ők jó esetben kevésbé lesznek másnaposak. Vannak továbbá olyanok, akik sokat tudnak inni, és olyanok, akik kevesebbet, mindez például a testfelépítésünktől (magasság, súly, stb.) függhet. Az viszont tény, hogy minél többet iszik valaki, annál másnaposabb lesz.
Számít az is, hogy mit iszunk. A tapasztalat az – mondta a főorvos –, hogy azok, akik egyfajta szeszt isznak, kevésbé lesznek másnaposak (de ez függ az alkoholtartalomtól és a mennyiségtől), akik pedig keverik a töményeket, a sört és a bort, jobban megszenvednek a másnaptól. Érdekes, hogy sokat számíthat az is, hogy milyen összetevők alkotják az adott alkoholt. Az aromák, ízfokozók, illat- és színanyagok tetőzhetik a bajt, sőt, egyesek már a barikolt hordóban tárolt borok füstösségét is megérzik.
A másnaposságra nincs gyógyír, nincs gyógyszer. Ki kell várni, amíg kiürül a méreg, ennyi. A másnaposságot csak enyhíteni lehet, erre vannak házi praktikák, amelyek működőképesek, vagy épp haszontalanok. A piálás előtt jó például zsíros, nehezen emészthető ételeket enni, a gyomor nyálkahártyáját így valamelyest meg lehet védeni az irritációtól. Ezért jó, ha az esti ivászat közben is nassolunk, csipegetünk valamit.
A macskajaj alatt is tapasztalható kiszáradásra jó ásványvizet inni, a szaggató fejfájásra pedig fájdalomcsillapítót szedhetünk. A véráramlás serkentésével gyorsul a lebontási folyamat, ezért jót tehet egy kis séta, laza testmozgás, noha egy vaskos másnapon senkinek nem ez jut eszébe először. A kikészült gyomornak pedig az olyan ételek-italok tesznek jót, amelyeket savtúltengéses gyomorpanaszok során is fogyasztanánk. Ilyen például a hideg aludttej, a natúr joghurt, a tej, a főtt tojás, kamilla tea, főtt krumpli, és a savanyított erőleves. Egy jó meleg fürdő is használhat a testnek és a léleknek is. A vitaminszedésnek viszont a közhiedelemmel ellentétben nincs sok értelme – mondta a főorvos.
És mi van a jó öreg mondással, miszerint „kutyaharapást szőrével”, vagy azzal, hogy „éket kiverni csak ékkel lehet”? Nos, sok haszna nincs, hacsak nem akar valaki alkoholista lenni, ugyanis ennek az eredménye csak „még egy kutyaharapás lesz” – emelte ki Dr. Tibold Antal.
Végezetül egy jó tanács: ha nagyon inni szeretnénk, igyunk vörösbort („olyat, ami szőlőt is látott”) mértékkel, hiszen bizonyítottan számos jótékony hatása van, mind az érrendszerünkre nézve, mind pedig a daganatos megbetegedésekben szenvedőknek. A tömény alkoholok ezzel szemben csak károsak – mondta a főorvos.
