Egy tervezet szerint a jövőben nem szavazhatnának azok, akiknek pszichés állapotuk, szellemi fogyatkozásuk vagy szenvedélybetegségük miatt csökkent a belátási képességük. Na de honnan lehet tudni, ki beszámítható és ki nem?
Az általános, egyenlő, titkos, közvetlen és a nőkre is kiterjedő választójogot közel száz éve, 1918-ban vezették be Magyarországon, még a Károlyi-kormány idején. Ezt követően ezzel minden 21. életévét betöltött, magyar állampolgárságú férfi rendelkezhetett. A nők esetében azonban más volt a helyzet. Azon túl ugyanis, hogy számított, tudnak-e írni és olvasni, 24 éves korukig várniuk kellett a szavazással.
Ma hazánkban elvileg minden nagykorú, vagyis 18 év feletti magyar állampolgár aktív választójoggal rendelkezik, leszámítva azokat, akiknek nincs legalább ideiglenes lakóhelyük az országban. Az új módosító indítvány értelmében viszont úgy tűnik, ez változni fog.
Természetesen kivételek eddig is voltak. Azok, akiket eltiltottak a közügyektől, büntetésüket töltik, kényszergyógykezelés alatt állnak, esetleg korlátozott cselekvőképességgel rendelkeznek, nincs választójoguk. Most azonban másról van szó.
A 2013. évi XXXVI. törvénymódosításról szóló törvényjavaslat kimondja, hogy „a bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.”
Viszont a módosító indítvány értelmében bárkiről kiderülhet, hogy például szenvedélybeteg. De mi köze van ennek a szavazáshoz? Azt nyilván nem lehet előre tudni, hogy egy-egy polgár melyik pártra, képviselőre voksol. Ha így volna, értelmet nyerne a javaslat, hiszen ezáltal nagyban befolyásolhatóvá válna a végeredmény.
Dr. Szemelyácz János, a Baranya Megyei Addiktológiai Ambulancia vezetője úgy véli, ha hatályba lép a módosítás, az a visszaélések melegágya lesz, ugyanis minden pártnak meglesznek a maga pszichiáterei, akik eldöntik ki mennyire beszámítható. Ez egy félelmetes fegyver lesz, ami alapján bárki kizárhatóvá válik. Arról nem beszélve, hogy erre még mérési módszerek sincsenek.
A statisztikák szerint a magyar lakosság húsz százaléka depressziós, hét-nyolcszázezer ember pedig alkoholista. Ilyen tekintetben az ország negyede kapásból kiesik, és akkor még nem esett szó a drogfüggőkről, a munkamániásokról és a hasonló betegségekben szenvedőkről.
– Felháborítónak találom az egész ötletet, kivitelezhetetlen, ráadásul egyáltalán nem célravezető – mondta Szemelyácz János. – Ha hatályba lép, elkezdhetik majd szűrni a választópolgárokat.
A szakember szerint az is baj, hogy ráadásul a törvényjavaslat nem azt mondja, hogy a diagnosztizált betegek nem szavazhatnak, hanem a módosítás azokra vonatkozik, akiknek megkérdőjelezhető a beszámíthatósága.
Az addiktológiában érdekelt szervezetek néhány hete állásfoglalást kértek Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, amire azóta sem kaptak választ.
