Az MTI által megkérdezett szakértők szerint nem szokatlan a melegebb időjárás januárban, ami kedvez a növényi vegetációnak és a kártevőknek egyaránt. Az időszakos felmelegedés utáni fagynak azonban káros hatásai lehetnek, mások mellett a repcetermésre.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) elnöke elmondta, hogy amennyiben ilyen enyhe marad az időjárás, akkor „a tél nem végzi el fertőtlenítő feladatát”, és megnő a nővényekre káros kórokozók száma és a betegségek előfordulása.
A növényorvosi kamarához nem érkezett bejelentés a kártevők elszaporodásáról, de ha a megszokott februári fagyok helyett marad az enyhe idő, fel kell készülni arra, hogy a kártevők nagyobb mennyiségben tudnak áttelelni, ami fokozott növényvédelmet igényel majd – mondta Kárpátiné Győrfi Katalin.
Az NMNK elnöke a gabona fejlődésével kapcsolatban közölte: késésben vannak a növények, hiszen nem volt őszi csapadék, így csak most kezdik behozni a lemaradást.
Téli Róbert, a Magyar Agrárkamara munkatársa szerint ha marad ez a „nem normális téli időjárás”, akkor nem lesz gond a túlfejlett növényekkel, de ha beköszönt a fagy, nem vészelik át a hideget.
A természetben vannak olyan növények, fás- és lágyszárúak, amelyek kedvezőbb időjárás esetén „megindulnak”, azonban az éjszakai enyhe fagyok miatt a gyümölcsösök nedvkeringése még nem kezdődött meg – tette hozzá.
Néhány növény már kezd éledezni: virágzik a jázmin, a varázsmogyoró, a sárga viola, a mogyoró, a sombokor és a fekete hunyor. A gyümölcsfák majd csak márciusban rügyeznek, amikor a mandula virágai nyílni kezdenek – mondta Téli Róbert.
A Magyar Agrárkamara munkatársa a mezőgazdasági terményekkel kapcsolatban kiemelte: ki kell szántani azt a kultúrát, amely korai fejlődésnek indult, és másik terményt kell vetni helyette, ami anyagi károkkal jár. A repceterméssel például gondok lehetnek idén; ha nem marad meg, ki kell tárcsázni, és tavaszi vetésű napraforgót vagy kukoricát kell ültetni helyette.
Lillik Mária, a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal földművelési igazgatóságának osztályvezetője már tavaly novemberben jelezte, hogy az idei repcetermés „nem lesz túl fényes”, mivel az őszi szárazság megviselte a gabonát és a repcét.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb, januári összegzéséből kiderül, országszerte gondot okozott, hogy nem esett elég eső. A hónapok óta tartó – csak decemberben szűnő – szárazság miatt búzából és kukoricából is kisebb lesz a termés az idén, ha a télen nem esik jelentős mennyiségű csapadék.
