A csütörtökön felbocsátott és nyomban elveszett orosz távközlési műholdat péntek délelőtt még nem találták meg, és nem tudni, milyen pályán kering a Föld körül az Ekszpressz-AM4 – tudta meg az Interfax hírügynökség meg nem nevezett forrásokból.
Szakértők szerint még van esély a műhold megfelelő pályára juttatásához, mivel van saját hajtóműve, és megfelelő mennyiségű üzemanyaga, csak meg kellene találni, hogy kapcsolatba lehessen vele lépni, és megfelelő utasításokat lehessen adni neki.
A műholdat egy Proton hordozórakétával indították el, amelynek Briz-M elnevezésű gyorsító fokozata hibásodott meg, nem először. A fokozatot ötször kapcsolták be, s az első négy alkalommal nem is volt probléma, de aztán megszakadt vele a kapcsolat – írták a pénteki orosz lapok.
A szputnyikot a szó szoros értelmében az egész világ keresi, még az amerikai NASA és az orosz hadsereg űrerői is. A szakértők azt remélték, hogy az elveszett műhold végül a tervezett pályára kerül, és amint ott leválik róla az utolsó rakétafokozat is, megkezdi saját adását. Végül a Briz-M-et megtalálták, de nem ott, ahol lennie kellett volna, s ezzel biztossá vált, hogy a műhold sem a megfelelő pályára került.
Az Ekszpressz-AM4 felbocsátásánál jelen lévő Igor Scsegoljov távközlési miniszter és Vlagyimir Popovkin, a Roszkoszmosz elnöke szerint ez a szputnyik Európa legnagyobb teljesítményű távközlési műholdja. A szputnyik egyebek között az internet, a telefonszolgáltatások és különféle távközlési rendszerek területén működött volna, és biztosítania kellett volna a digitális tévéadást az orosz Távol-Kelet számára, ahol az még nem létezik.
Az Exszpressz-AM4-et az orosz Hrunyicsev intézet és az európai EADS ügynökséghez tartozó Astrium cég közösen tervezte, de az orosz lapok szerint a munka 90 százalékát az Astrium végezte.
A Novaja Gazeta című lap Igor Liszovot, a Novosztyi Koszmonavtyiki című űrkutatási folyóirat szakértőjét idézve azt írta: 1989 óta ez az első eset, hogy Oroszország gyakorlatilag nyugati távközlési műholdat vásárolt. „Az orosz műholdak színvonala ugyan közeledik a világszínvonalhoz, de még nem érték el azt” – mondta a szakértő.
Tavaly decemberben egy Proton-M rakéta sikertelen felbocsátása miatt az orosz GLONASZSZ globális helymeghatározó rendszer három műholdja zuhant a tengerbe, és lényegében ezért váltották le Anatolij Perminovot, a Roszkoszmosz elnökét. Idén februárban egy katonai műhold nem került megfelelő pályára a gyorsító fokozat meghibásodása miatt.
A Moszkovszkij Komszomolec című lap felhívta a figyelmet arra, hogy a hordozórakétákkal, amelyeket még a Szovjetunió idején terveztek, egyszer sem volt baj, csakis a Szovjetunió széthullása után kifejlesztett gyorsító fokozatokkal. A szovjet időkben ugyanis volt megfelelő oktatás, szabályozott volt a fejlesztés és a kísérletezés, és „jezsuita szigorúságú” volt az átvétel. Mindez hosszadalmas és nehézkes volt, és ma csak akadályozza a pénzkeresetet – írta a lap.
