Békésen nyammogjuk a reggeli müzliszeletünket, isszuk a multivitaminos gyümölcsleveket vagy vásárolunk teljes kiőrlésű kenyeret az egészséges táplálkozás jegyében, nem sejtve, hogy rettenetes mennyiségű cukordózist adunk a testünknek, a diabétesz malmára hajtva a vizet. A cukorbetegség évente másfél millió emberrel végez, országunkban pedig közel hárommillió ember érintett – felvetődik a kérdés: tudjuk egyáltalán, hogy miben van cukor? Nem. Valószínűleg lövésünk sincs. Dietetikust kérdeztünk.
A cukorbetegség a nyolcadik leggyakoribb halálok a világon, évente 1,5 millió emberrel végez. A mérések szerint országunkban 772 ezer cukorbeteg él, becslések szerint körülbelül ugyanennyi embernek van fel nem ismert cukorbetegsége, további másfél millió ember a cukorbetegséget megelőző állapotban van Magyarországon, ami már szív- és érrendszeri kockázatot jelent. Ha ezt összeszámoljuk, akkor hárommillió magyar emberről beszélünk.
Jermendi Éva, pécsi dietetikus elmondta, hogy az étrendi szénhidrátok három fő kategóriába sorolhatók: cukrok, ezek édes ízű, egyszerű szénhidrátok, ilyen a glükóz, fruktóz, galaktóz és szacharóz, vannak keményítők, melyek az emésztés során glükózzá bomlanak le, valamint megkülönböztetünk rostokat, melyek összetett szénhidrátok, ezeket az ember nem képes megemészteni, de az emésztőrendszerben lévő jótékony baktériumoknak táplálékul szolgálhatnak.
Oké, oké de melyiket kerüljük?
Ezek közül kerülendőek azok a cukrok, illetve egyes keményítők, amelyeket feldolgozás során megfosztanak a természetes rostoktól és tápanyagoktól. Ezek az anyagok gyorsan lebomlanak, vagyis gyors vércukorszint emelkedést okoznak, amit gyors vércukorszint csökkenés követ.
–Ez az ingadozás éhséget okoz, és evésre sarkallja az embert, ráadásul megemeli a triglicerid szintet, ami növeli a szívbetegség és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is. Az egyszerű szénhidrátok túlzott fogyasztása inzulin rezisztenciát okozhat, ami szintén nagyban növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását – mondja a dietetikus.
Ezért érdemes mindig elolvasni az élelmiszerek címkéjét, mert sokszor meglepő mennyiségű hozzáadott cukor lapulhat egyes termékekben, ami mindenféle trükkös névvel vannak álcázva, így arra is gondolhat az ember, hogy „egészségesebb” cukrot eszik.
Ilyenek: a glükóz-fruktóz szirup, fruktóz (gyümölcscukor), szacharóz, kukoricaszirup, agave szirup, répacukor, melasz, barna cukor, nádcukor, karamella, kókuszcukor, glükóz, invert cukor, juharszirup, barna rizs szirup, dextrin, dextróz, szőlőcukor, maláta szirup, maltodextrin, malátacukor, rizs szirup és még persze sokan mások.
Nincs ok arra, hogy elkerüljük a teljes élelmiszerekben természetes módon jelen lévő cukrot. A gyümölcsök, zöldségek és tejtermékek természetesen kis mennyiségű cukrot, emellett viszont rostokat, tápanyagokat és különböző előnyös vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak.
Nem a csoki az ártalmas!
Napjainkban az élelmiszerek gyakran sok vegyi anyaggal összegyúrt finomított összetevők keveréke. Ezek a termékek olcsóbbak, hosszú ideig elállnak, és olyan hihetetlenül jóízűek, hogy egyszerűen nem tudunk eleget enni, miközben nem is sejtjük milyen rosszat teszünk a szervezetünkkel.
A pécsi dietetikus elmondta, hogy a vállalatok szép, színes és hihető, ám félrevezető információkkal, állításokkal tűzdelik tele a reklámokat és az élelmiszercímkéket. Ilyen hívószavak az „alacsony zsírtartalmú”, „rostban gazdag”, „vitaminnal dúsítva” állítások. Idetartoznak a reggeliző pelyhek, reggeli müzlik, zabkekszek, müzliszeletek, gyümölcslevek, bolti teák, ízesített joghurtok, melyekkel már a reggeli órákban túl lehet lépni az egész napos finomított cukor bevitelünket. Aztán jöhetnek a sokszor „teljes kiőrlésű” csomagolt kenyér és kenyérfélék, saláta öntetek, tészta és rizs, szószok, ketchup, majonéz, melyek mind ártalmatlannak tűnnek, hiszen sós étkezések részeként fogyasztjuk őket.
