A belváros kiürülése került szóba egy szerdai fórumon a Művészetek és Irodalom Házában. A Patartics Zorán építész kezdeményezésére indított beszélgetés-sorozat legújabb állomásán kulturális, gazdasági és várostervezési szakemberek is szót kaptak.
A szerda esti rendezvényt a „Kis Esti Viták” címet viselő, Patartics Zorán építész által indított, a kulturális főváros program hatásait is kutatni hivatott fórumsorozat keretében rendezték meg. A szervezők azért döntöttek a téma mellett, mert tartanak attól, hogy a pécsi belvárosból a multik miatt eltűnt kisboltok után a kulturális létesítmények is elillannak a kulturális főváros program kulcsberuházásainak elkészülte miatt.
Az est vendége volt Gellér B. István képzőművész, Bozóky Anita kulturális menedzser, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. kulturális vezetője, Hegyi Zsuzsa a Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője, Füzér Katalin szociológus, Berkecz Balázs településtervező és a Pécs Holding Zrt. képviseletében Haszán Péter, valamint dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság elnöke is.
A beszélgetés kezdetén Patartics Zorán arról beszélt, hogy a tervezetlen, vagy rosszul tervezett településtervezés tönkreteheti a belvárost: ilyen a közúthálózat félreszervezése, a közhivatalok kiköltöztetése, a multinacionális üzletközpontok beengedése vagy a műemlékvédelem nem megfelelő súllyal történő kezelése. Mint mondta, a belvárosi kulturális intézmények részbeni kiköltöztetése a belváros elsivatagosodásához vezethet Pécsett is.
Gellér B. István arról beszélt, hogy a kiskereskedők kihalásához nagyban hozzájárult a gépkocsiforgalom kitiltása, az üzletközpontok beengedése, a magas ingatlanbérleti díjak. Megfogalmazta félelmét, miszerint nemsokára teljesen kihal Pécs ezen területe.
Hegyi Zsuzsa ehhez hozzátette: az alacsony vásárlóerő szintén a városközpontban lévő üzletek megszűnéséhez vezetett. Hogy több ember legyen a központban, szerinte kulturális és turisztikai rendezvények kellenek.
Haszán Péter, a Pécs Holding szakembere arról beszélt, hogy bármilyen hihetetlen, a belvárosi kiadó ingatlanok közel száz százalékát kivették. Mint mondta, ilyetén nem lehet kiürülésről beszélni. Patartics Zorán ugyanakkor elmondta: saját kezével számolta meg: a Kórház tértől a Búza térig a Ferencesek utcája-Király utca tengelyen mintegy félszáz ingalnaon szerepel az eladó vagy kiadó tábla. Persze meglehet, mondta, hogy ezek nem a holding kezelésében vannak.
Bozóky Anita azt mondta, a belváros megközelítése, a meglévő, fejlesztésre szoruló infrastruktúra alapjában határozza meg mennyire vonzó a belváros. Hozzátette: megfelelő tervezéssel kiküszöbölhetők a problémák. Berkecz Balázs településtervező azt mondta, a gazdasági jelenségek, például a plázák megjelenése szinte az összes magyar belvárosnak ugyanazt a leckét adja fel, mint Pécsnek. Azt mondta, vannak olyan módszerek, megoldások, amelyekkel ismét vonzóvá válhatnak Pécs belső területei.
Füzér Katalin azt mondta: társadalmi értelemben nem feltétlenül lehet beszélni kiürülésről, hiszen még új kulturális terek is létrejöttek a belvárosban. Példaként említette a kultúrkertet, a Nádor Galériát. Elismerte ugyanakkor, a belváros minősége minden időben, s mindenhol nagy hatással van az emberek maradására, jelenlétére, vagy éppen távolmaradására.
Dr. Hoppál Péter szerint a közvetlen belváros a jövőben is élő marad, s ezt nem akadályozhatja meg az a tény sem, hogy a városközpontból kitiltották az autókat, megépült a belvárosi üzletközpont vagy csökkent a vásárlóerő. Azt mondta, meg kell keresni a megoldást arra, hogy vonzóvá váljon Pécs belvárosa mind a kereskedelmi egységek, mind a kulturális intézmények számára. Szerinte a jövőben olyan programokat kell hozni a városközpontba, amelyek alkalmasak az emberek visszacsábítására. Aláhúzta: a városvezetés célja, hogy kulturális turizmus fejlesztésével a mainál előnyösebb szerepbe kerüljön a belváros.
Emellett azt mondta, a pécsiek számára ugyanígy attrakciót kell biztosítani, hogy, csakúgy mint régen, érdemes legyen hétvégi, esti sétára indulni a város központjában. Patartics Zorán azon kérdésére, hogy mégis hogyan lehetséges a probléma megoldása, azt mondta: ugyanúgy – ahogy az EKF ötletének formába öntésekor – a civilek, az egyetem és a politika együttműködésére van szükség. Mint mondta, a városvezetés minden javaslatra, koncepcióra nyitott, s mindent meg is tesz a jövőben a belváros megmentéséért.
„A Művészetek Háza terei nem ürülhetnek ki”
A beszélgetés hivatalos része után 1117 aláírást tartalmazó ívet (képünkön) nyújtott át Kőhalmi Andrea Hoppál Péternek. Mint mondta, a szignók birtokosai mind azt szeretnék, hogy működhessen tovább a Művészetek Háza.
Hoppál Péter azt mondta, örömmel tesz eleget a kérésnek, s ő is aláírja az ívet. Ő egy nappal korábban a PécsMa.hu-nak azt mondta: a város jelentős anyagi szerepet vállal a ház további fenntartásában, s szerda este is kijelentette: nem hagyják, hogy meghaljon az intézmény, „a Művészetek Háza terei nem ürülhetnek ki”.
