Asszonytartás és lakáshasználati jog akkor is, ha nem volt lagzi? Igen, az új törvényi szabályozás bizonyos esetekben a vadházasságban élők tagjait is védi. Azt pedig jó tudni, hogy a gyerektartás alól biztosan nem jár mentesség csak azért, mert a pár nem volt anyakönyvvezető előtt.
Összeházasodjunk vagy sem? Akkor merül fel a kérdés fiatal felnőttkorban, amikor az ember megtalálja a számára ideálisnak vélt társat. Azt azonban sokan elfelejtik, hogy nem csupán romantikus értelemben van létjogosultsága az előbbi kérdésnek, ésszerű érvek is szólnak a szerelmi viszony hivatalossá tétele mellett.
Így volt ez régen, és így van ez ma is. A Polgári Törvénykönyvben foglalt jogszabályok teljes körűen csak azokat védik, akik anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy adott naptól kezdve férj- és feleségként élnek tovább. Ilyenkor a közösen megszerzett vagyont esetleges válás esetén fele-fele arányban osztja el a bíróság a két fél között. Kivétel ez alól persze az az eset, amikor a pár házassági szerződést kötött, de erről majd később.
[su_note note_color=”#d6e9e5″]
Ki minősül élettársnak?
Vagyonjogi értelemben két ember nem csak akkor számít élettársnak, ha konkrétan papírjuk van erről. Az élettárs fogalma gazdasági, érzelmi és szexuális közösséget jelent, függetlenül attól, hogy a felek állami hatóság előtt kinyilvánították-e az akaratukat vagy sem. [/su_note]
Lényeges változás azonban 2014 tavasza óta, hogy az új Ptk. az élettársakról is bővebben nyilatkozik, mint korábban.
– Az új törvény értelmében lehetőség van arra, hogy ha a pár legalább egy évet együtt élt, és gyermek is született a kapcsolatból, akkor különválás után az a fél, aki magát önhibáján kívül nem tudja eltartani, asszony- vagy férfitartást követeljen. Korábban ilyenről szó sem lehetett – mondja dr. Temesi Erika családjogi szakjogász.
Szintén újdonság, hogy a lakáshasználat kérdését is rendezte az új törvényi szabályozás – folytatja a szakember. Egy év együttélés és egy közös gyermek után az a fél, akinél a gyermek marad, igényt tarthat nem tulajdoni, hanem használati szempontból a másik lakására. Természetesen rengeteg tényező van, amit ilyenkor a bíróság figyelembe vesz, de ez azt jelenti, hogy ha az egyik fél beköltözik a másik otthonába, akkor szakítás után nem lehet csak úgy kitenni őt a gyerekkel együtt.
Semmiképp sem szabad továbbá elfelejteni az élettársi viszonyban élőknek, hogy gyerektartás házasságtól függetlenül jár annak a félnek, akinél a csemete marad. Ebből pedig logikusan következik, hogy a gyermek elhelyezését hivatalos úton, azaz a bíróságon keresztül kell rendezni akkor is, ha a felek nem álltak anyakönyvvezető elé. Vagyis nem intézhetjük el annyival a különválást, hogy szóban, egymás között megegyezünk a gyermek elhelyezéséről.
[su_note note_color=”#fce5a9″]
Kell-e szerződés?
A házassági szerződéstől még mindig sokan idegenkednek Magyarországon, de a nagy vagyonnal, vagy leginkább saját vállalkozással rendelkezők gyakran döntenek úgy, hogy esküvő előtt lefektetik a játékszabályokat. Temesi Erika egyértelműen a szerződés megkötése mellett van, hiszen a holtomiglan-holtodiglan kimondása után a házasság után szerzett vagyon közösnek minősül. És még egy lényeges dolog: nem az a házassági szerződés, hogy rögzítjük, kinek mije volt esküvő előtt, hanem a jövőbeni osztozkodást határozzuk meg, vagyis, hogy mi vonatkozik majd a közösen megszerzett vagyonra. [/su_note]
