Szeptember 18. és 26. között szervezik meg az ellenzéki pártok az előválasztást, amin eldől, kiket indít az összefogó ellenzék jövő tavasszal a Fidesz jelöltjei ellen. Interjúsorozatunkban bemutatjuk azokat a politikusokat, közéleti szereplőket, akik a két pécsi egyéni választókerületben (Baranya 1. és Baranya 2.) várhatóan versenybe szállnak az előválasztáson. Ezúttal a Pécs jelentős részét és néhány környező községet magába foglaló Baranya 1-es körzet előválasztási képviselőjelöltjével, a Momentum és a DK által támogatott Nemes Balázzsal készítettünk interjút.
– Sokan mondják, hogy az előválasztás ebben a formában felesleges, hiszen a pártok a legtöbb helyen kiegyeztek egymással és nincs valódi verseny, megvannak az esélyesek, akik úgyis behúzzák az adott körzetet. Egyetért ezzel? A két pécsi választókerületre például igaz ez a megállapítás?
– Egyetlen választás sem felesleges vagy értelmetlen. Dönteni akkor is érdemes, ha a választási lehetőségek nem azok, amiket álmainkban elképzeltünk. Az implicit kritika ebben az, hogy miért vannak visszalépések. Azért, mert a pártok vezetői úgy állapodtak meg, hogy egyfordulós lesz a képviselői előválasztás, miközben a miniszterelnöki kétfordulós.
– Ön szerint rendben van, hogy egyfordulós a képviselői előválasztás?
– Jobban hajlanék a kétfordulós felé. Ha azt mondjuk, hogy a Fidesz által bevezetett egyfordulós választási rendszer nem jó, akkor egy kétfordulóssal lenne célszerű azt leváltani. A visszalépéseknek ugyan van kultúrája Magyarországon a korábbi kétfordulós rendszer miatt, nem tájidegen megoldás ez, viszont némileg szerencsétlen ebben a helyzetben, még akkor is, ha nem várható el minden párttól, hogy legyen mind a 106 körzetben jelöltje és pénze. Ugyanakkor az is érthető, hogy az ellenzéki pártok optimalizálják az erőforrásaikat, hiszen az érdemi kampány a Fidesz ellen lesz. Mindezzel együtt tematizálási szempontból győzelem az előválasztás, a nem fideszes sajtóban a Fidesz ennek kapcsán meg sem tud mukkanni. Az ellenzéknek arról kell gondoskodnia, hogy olyan témák kerüljenek be a sajtóba ezzel kapcsolatban, amik nem döntik meg az egész célját.
Azzal, hogy a Fidesz úgy alakította át a választási törvényt, hogy egy zászló alá kényszerítette be az ellenzéket, konstruált egy politikai konfliktust. Kikényszerítette ezt a helyzetet, amiben most vagyunk. Az előválasztás egy nóvum, amelynek révén ebből talán ki lehet lépni. De ez csak egy lehetőség, a végkimenetele attól függ, hogy a pártok mennyire élnek vele.
– Sok nem fideszes közéleti szereplőtől hallottam, olvastam az összefogó ellenzéket érintő kritikaként, hogy „de hát a Gyurcsány”, „kakukktojás Jobbik”, „puchlacibácsis MSZP”, „ha nyernek, úgyis hatalmas káosz lesz”. Ön mit tud mondani ezekre a felvetésekre?
– Ezeket nagyon sokszor megkapom, mert sokat vagyok az utcán. Van egy egyszerű válaszom erre: ez van. A többi pártnak bőven van miért magába néznie, de a nap végén a szavazói matek dönt. Azaz, ha ezek a pártok értelmezhető mennyiségű szavazatot kapnak a választóktól, akkor – bár ez a szakma nem az örök barátságokról szól – nekem az ország érdekében kutya kötelességem együtt dolgozni velük.
– A Fidesz-média igyekszik fókuszba emelni a kisebb-nagyobb ellenzéken belüli országos és helyi konfliktusokat, azzal az üzenettel, hogy lám ezek képtelenek egymással együtt dolgozni, mi lesz, ha kormányra kerülnek. Mit gondol, együtt fognak tudni dolgozni?
– A kormányzati főhatalom nyomás alatt tart különböző politikai közösségeket, ahol vannak belharcok is, amelyeket részben ez a helyzet hozott elő, részben már eleve megvoltak. Hogy egy kormányváltás esetén az ellenzéki koalícióban milyen konfliktusok lesznek, az már csak azért sem tudható, mert nem tudjuk, hogy a pártok milyen arányban képviseltetik majd magukat benne. Tizenkét év Fidesz-országlás után bármi jön is, az csak jobb lehet, még a vitákkal együtt is. Gondoljunk csak arra, hogy milyen felszabadultság-érzés volt, amikor az önkormányzatok jelentős része fidesztelenítve lett. Ez rengeteg lehetőséget teremtett, akár mondjuk a civil szféra számára is a korábbiakhoz képest, még akkor is, ha még messze nem ideális a helyzet. Demokratizálódtak, nyitottabbá váltak a struktúrák a konfliktusok és összeveszések ellenére. Arról nem is beszélve, hogy a pártoknak az is feladata, hogy néha összevesszenek. Értem, hogy az elmúlt évtizedekben nem ez volt a demokráciafelfogás, de ezt újra kell tanulni. Megoszlanak a vélemények ellenzéki oldalon arról, hogy a belső vitákat mennyire kell nyíltan kezelni, szerintem egy részüket érdemes úgy kezelni.
– Mellár Tamás belecsapott a pécsi lecsóba azzal, hogy a Mindenki Pécsért Egyesület néhány tagjával együtt kezdeményezte Péterffy Attila kizárását az őt 2019-ben jelölő egyesületből, az MPE ráadásul megvonta a névhasználatot 14 önkormányzati képviselőtől. (Közben hat tag – köztük alapítók és elnökségi tagok – kilépett az egyesületből emiatt.) Bírálói szerint Mellár csak politikai tőkét akar magának kovácsolni az előválasztásra és a választásra, támogatói viszont úgy vélik, jogosan tette mindezt, mert nem működik elég demokratikusan sem a koalíció, sem a pécsi önkormányzat vezetése. Ön az önkormányzat innovációs biztosa is. Hogy látja, kinek van igaza ebben a kérdésben?
– A Mindenki Pécsért Egyesület két alapító tagja között van egy konfliktus, ezt nekik kell elintézniük. Ha nem tudják megoldani, sajnálom, nekem ezzel nincs további feladatom, nem vagyok az egyesület tagja. Egyetértettem a közgyűlés Momentum-frakciójával azzal kapcsolatban, hogy az új frakciószerződés ebben a formájában nem elfogadható.
– Mit tudna Ön hozzátenni ahhoz a munkához, amit Mellár Tamás végzett eddig képviselőként a választókerületben?
– Más a habitusunk, máshogy működünk, én egy sokkal dinamikusabb kampányt viszek. Azt gondolom, hogy arra a típusú munkára, amit én tudok végezni, nagyobb szüksége van a városnak. Abból indulok ki, hogy az emberekkel érdemes és kell találkozni, mert nekünk kell megtenni azt a plusz egy lépést a választók felé, és nem fordítva. Az, hogy kint vagyunk az utcán, nem csak azt jelenti, hogy állunk a pultjaink mögött, hanem az aktívabb politizálást is, gondoljunk a rabszolgatörvény ellenes tüntetésekre, mondjuk a pécsire, aminek egyik szervezője voltam. Az ilyen megmozdulásokat ebben a formában a Momentum tudja jelenleg megszervezni. Az elmúlt négy év tapasztalata alapján az látszik, hogy ide nagyobb tempó kell majd. Ha lesz kormányváltás, akkor azért, ha nem, akkor azért.
– Melyek képviselőjelölti programjának főbb pontjai?
– Három fő pont van. Az elvándorlás kérdése, Pécs pénzügyi helyzete, és az önkormányzati hatáskörök visszaállítása. A pénzügyi helyzet rendezése a legegyszerűbb, számításaim szerint egy egyszeri 10 milliárdos állami segítségre lenne szükség ahhoz, hogy a Covid után be lehessen indítani a helyi gazdaságot, és le lehessen nullázni a korábbi városvezetés által generált adósságot. Ez utóbbi a nulla pont, onnan lehet elindulni. Miskolc után Pécs szenvedte el a legnagyobb népességcsökkenést az elmúlt évtizedekben. Az lenne jó, ha 10 ezer ember visszaköltözne a városba, ez egy elérhető cél szerintem. Ha ebben a városban megjelenne tízezer ember – mert mondjuk az új beruházások révén talál magának munkát vagy az IT-szektorban tevékenykedve külföldre dolgozik, és Pécset választja lakhelyéül –, az a város sok problémáját megoldaná, vagy legalábbis közelebb vinne minket a megoldáshoz, az egész városi ökoszisztémának nagyon jót tenne. Infrastruktúra, hely, szolgáltatás van plusz tízezer embernek. Munkahely még nem biztos, hogy jutna, azon kell még dolgozni. Nem azért mennek el sokan, mert itt nem jó élni. Itt nagyon jó élni, ha meg lehet élni. Az önkormányzatiság helyreállításáról pedig annyit, hogy benne van a szóban, hogy magadat kormányzod, nem helyetted kormányoznak, és városüzemeltető céggé degradálnak. Ebből sok minden következik, például az, hogy nem elvonom minden településtől a gépjárműadót, ahogy történt ez a pandémia alatt, hiszen a központi költségvetésnek nem ez a szerepe, hanem az, hogy nivelláljon: aki kicsit kilóg lefelé, azt megtámogassa, aki meg felfelé lóg ki, attól hozzájárulást kérjen a bajban lévők megsegítésére. Pécs a lefelé kilógó részén van ennek a rendszernek, úgyhogy joggal mondhatjuk azt, hogy szükségünk van tíz milliárd forintra, vagy hogy szükségünk van tízezer emberre, és ezt is legyen kedves támogatni az állam. Továbbá joggal mondhatjuk azt is, hogy követeljük vissza az önkormányzás jogát. Kampányszlogenünk szépen keretezi a vázolt programot: „Pécs jobbat érdemel”.
– Milyen Magyarországot, milyen Baranyát, milyen Pécset képzel el 2022 után? Mely társadalmi csoportoknak van szükségük ön szerint egy új kormány segítségére, és mely területeken van szükség gyökeresen új kormányzati politikára?
– Mély, tektonikus erejű változások történnek a világban, zajlik a negyedik ipari forradalom, ha Magyarország, Baranya vagy Pécs jövőjéről gondolkodunk, ettől nem lehet elvonatkoztatni, akkor sem, ha a változásoknak még csak az előszele ért el bennünket. Elképesztő sebességű a fejlődés, mondok egy példát. A Boston Dynamics robotkutyáján nemrég még nevettünk, ahogy bukdácsolt a tesztpályán, most pedig megnézek egy videót és megijedek attól, amit látok. Rengeteg pénz és szellemi tőke mozog ezekben az iparágakban. Szeretném, ha Pécs valahogy csatlakozni tudna ezekhez a folyamatokhoz. A kreativitás, az innováció benne van az itteni közegben nagyon régóta, erre építve bőven van itt tere a technológiai és informatikai fejlesztéseknek. Miért ne alakulhatna ki a Mecsek lejtőin a magyar Szilícium-völgy? Itt van valami a levegőben, amire érdemes építeni. Bár nagyon küzdelmes volt az elmúlt másfél év, amit ezen a téren elindítottunk, az működik, gondolok itt például az IT Hubra. Ha olyan emberek, mint például a Pécsről elszármazott Tilesch György hajlandók hazajönni egy-egy előadást megtartani, az már egy sikeres kezdet, amire lehet építeni. A helyi fejlesztésekből a nyitott gazdaság, nyitott rendszerek elve alapján olyan hálózatot kell kialakítani, amiből létrejöhet egy klaszter, és abból aztán bármi kinőhet. Ehhez ide kell csábítani kisebb-nagyobb cégeket is persze. Az észtországi élményeim ehhez a vízióhoz nagyon sokat adtak, sokat lehet az észtektől tanulni. A döntéshozók torkán nehéz lenyomni a spontán innovációt, mert sok pénz kell hozzá, de nem garantált a végén a haszon, az eredmény. A kutatás-fejlesztésnek ez a sajátossága, ami politikailag nehezen eladható, de ennek az ódiumát magamra vállaltam. Mecsekalja-Szilícium-völgy, ez az én vízióm.
– Elégedett-e az elszámoltatás pécsi fejleményeivel? Országos és helyi szinten milyen teendői lennének a jelenlegi ellenzéknek a választás után ezen a téren?
– Az elszámoltatásért indítottunk egy támogatói kezdeményezést, százával jöttek az aláírások a városban. Egy vasárnapi kitelepülésen a pécsi vásárban találkoztam Márki-Zay Péterrel, ő is megtisztelte egy aláírással ezt a petíciót. Ő azt mondta, meglátása szerint három olyan város van, ahol van érdemi elszámoltatás az előző városvezetések tevékenységére vonatkozóan: Pécsett, Érden és Hódmezővásárhelyen. Pécsett lassan már két tucat feljelentés született az ezen dolgozó ügyvédi csapat munkájának eredményeként. Más városokban nem hallok elég ilyet, ami zavar egy kicsit. Nem úgy tűnik, mintha itt el lehetne futni a pénzekkel csak úgy, persze nyilván megpróbálnak. A Momentum számára az egyik fő téma az elszámoltatás. Érdekes jogtechnikai kérdés lesz, hogy a Fidesz által már most építeni kezdett mély állam ellenében hogyan lehet majd a remélt 2022-es győzelem után elkezdeni az elszámoltatást országosan. Egyenként kell megvizsgálni a különböző ügyeket, sok munkát kell beletenni, az biztos, mivel a jogállamiságnak csak a maradványai pislákolnak majd a romokon, abból kell újraépíteni az apparátust. Egy valamiben biztos vagyok: van tehetséges fiatal utánpótlás mindenkinek a helyére. Sokan állnak sorban, az adott pozíciók betöltésére alkalmas emberek, hogy leváltsák a politikai pozícióban lévő alkalmatlanokat. A generációs felszabadításra törekszünk, azoknak szeretnénk megadni a lehetőséget a kormányváltás után, akik azt azért nem kapták meg eddig, mert nem fideszesek.
