A Magyarországon működő német vállalatok vezetői pozitívnak és biztatónak tartják a magyar gazdaság helyzetét, és hasonlónak látják saját ágazatukat és cégüket – mondta Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke a kamara idei konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1994 óta méri fel tagvállalatai és más Magyarországon működő vállalati vezetők véleményét a magyar gazdaság helyzetéről, az üzleti környezetről. Az idén február 1. és március között végzett kutatásban 205 magyarországi vállalati vezetőt kérdeztek. A közép- és kelet-európai térségben működő német külkereskedelmi kamarák azonos tartalommal 15 országban készítették el 1698 cégvezető válaszából a régiós konjunktúra felmérést.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért- és szabályozásért felelős államtitkára kiemelte, a magyar gazdaság 2013 óta folyamatosan fejlődik, amit a kormányzat intézkedései is segítettek, az idén 4,3 százalékos GDP-növekedést terveznek.
Dale A. Martin, a DUIHK elnöke kiemelte, a vállalatvezetők jelzése szerint a beruházási és foglalkoztatási hajlandóság tovább erősödött, a cégek több mint fele létszámnövelést tervez, és mindössze minden tizedik készül leépítésre.
A megkérdezettek 43 százaléka nagyobb beruházási kiadást tervez a korábbi évekhez képest, és mindössze 11 százaléka költene kevesebbet fejlesztésre, ugyanakkor a képzett munkaerő rendelkezésre állását nem tartják kedvezőnek sem Magyarországon, sem a régióban – ismertette Dale A. Martin.
A kamara elnöke hangsúlyozta, a régióban is érezhető a gazdasági fejlődés, ami többnyire a kedvező nemzetközi hangulatnak köszönhető.
Szerinte a gazdaság jó állapota a jövőben akkor lesz tartható, ha fennmaradnak a jelenlegi biztató külső feltételek, és felhívta a figyelmet arra, hogy fennáll egy globális kereskedelmi háború lehetősége, illetve a Brexit után bizonytalanná válhat az uniós támogatási rendszer.
A konjunktúra felmérés kimutatta, hogy a cégvezetők érdemi javulást tapasztaltak az adózás, a közigazgatás területén, kedvező irányba mozdult a képzettség, a képzési rendszer értékelése, ugyanakkor nem sikerült előrelépni a korrupció, a közbeszerzés átláthatósága, a jogbiztonság kérdésében.
Tovább nőtt a Magyarországon működő német befektetők elkötelezettsége az ország iránt, a tavalyi 81 százalék után a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismét Magyarországon fektetne be.
A felmérés adataiból számított DUIHK Befektetői Hangulat Index az idén a tavalyi 21 pontról tovább emelkedett, az idei 28 pontos szint az eddig mért legmagasabb érték, az idei évre is a magyar gazdaság négy százalék fölötti növekedését várják a német cégvezetők – monda Dale A. Martin.
Lepsényi István a felméréshez kapcsolódóan elmondta, hogy munkaerő tartalékot jelent a közfoglalkoztatottak átvezetése a versenyszférába, a külföldön dolgozó magyar munkavállalók haza „csábítása” a körülmények javításával, a fiatalok és a nyugdíjasok aktivitásának növelése.
A kormány továbbra is támogatja a munkaerő mobilitását, a duális képzés erősítését, a beszállítói hálózat fejlesztését – mondta az NGM államtitkára.
