Hasznos a bevándorlás Németországnak, a bevándorlók elleni hangulatkeltés pedig veszélyes – mondta a német államfő egy pénteki lapinterjúban – közölte a távirati iroda.
Joachim Gauck a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban kiemelte, hogy „a társadalmi békét veszélyezteti és téves az a sugalmazás, hogy a bevándorlók ártanak az országnak, elveszik a munkánkat és veszélyeztetik a szociális rendszert”. Ennek éppen az ellenkezője igaz, a bevándorlók „nagyon jót tesznek Németországnak”- mondta az államfő.
Ugyanakkor a bevándorlás nehézségeket is okoz, amiről beszélni kell. „A politikai korrektség nem akadályozhatja meg, hogy rámutassunk a gondokra”, például arra, hogy több önkormányzatot megterhel a bevándorlók ellátása, és vannak olyan bevándorló roma családok is, amelyekben „a gyerekeket nem járatják iskolába, és ezzel rontják az esélyüket a boldogulásra” – mondta Joachim Gauck.
Polgármesterekkel beszélgetve megerősödött az a meggyőződése, hogy „nagyon fontos elmondani: az állam nem fogadja el (…) ezt a magatartást” – tette hozzá a német szövetségi elnök.
A szegénységi – a munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzését célzó – bevándorlásnak is nevezett szociális turizmus körüli vita a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése miatt alakult ki Németországban.
A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az „aki csal, az repül” elvet követve szigorítani kell a bevándorlókra vonatkozó szabályokon. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért jobboldali populizmussal, a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel vádolták meg ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták. Gazdasági és társadalmi szervezetek is figyelmeztették a CSU-t, hangsúlyozva, hogy a német gazdaság rászorul a külföldi munkavállalókra, az országban élő románok és bolgárok túlnyomó többsége pedig dolgozik és adózik.
Ugyanakkor több nagyvárosban – elsősorban a Ruhr-vidéki Dortmundban és Duisburgban – feszültséget okoz, hogy egyes negyedekben jelentős számban élnek munkanélküli, szociális ellátásra szoruló és többnyire képzetlen románok és bolgárok.
Szakértők szerint nem indokolt az aggodalom a szegénységi bevándorlástól. A kölni IW gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) adatai szerint valamennyi bevándorlót együttvéve a diplomások aránya 29 százalék, a román és bolgár bevándorlók körében pedig 25 százalék, míg a teljes német lakosságban csak 19 százalékos a felsőfokú végzettségűek aránya.
Különösen fontos, hogy a munkaképes korú bevándorlók 10 százaléka matematikai, informatikai vagy más természettudományi – összefoglaló néven MINT – végzettséggel rendelkezik, míg a német lakosság egészét tekintve csak 6 százalék ez az arány, és éppen az ilyen végzettségű szakemberekből van a legnagyobb hiány a munkaerőpiacon- emelte ki az IW.
