Elkészült a felsőoktatási stratégia legújabb változata: nem lesznek intézményekre bontott keretszámok, de azt is központilag határozzák meg, hogy az egyes képzési területeken hányan kezdhetik meg állami ösztöndíjasként tanulmányaikat. A Pécsi Tudományegyetem az őt megillető pozícióba került, ugyanis az új tervezet a nemzeti tudományegyetemek között említi.
Bár központilag határoznák meg, hogy hány állami ösztöndíjas kezdheti meg tanulmányait az egyes képzési területeken, ez mégsem jelent akkora gondot, mint azt korábban gondolták. A tervezet szerint nem lesz kapacitáskorlát, vagyis minden felsőoktatási intézmény annyi hallgatót vehet fel, amennyit akar és tud.
– Az egyetemen belül minden szaknak, valamennyi képzésnek van egy saját limitje, vagyis hogy hány hallgatót tudnak úgy képezni, hogy az ne menjen a minőség rovására – fogalmazott dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora.
Ennek az elgondolásnak a fényében tüntetik el a szakokra bontott keretszám-szabályozást számukra.
Az állami ösztöndíjakat nem egy-egy iskolához, hanem bizonyos képzési területhez kötnék, amitől a nagyobb versenyt várnak.
– Ez nem baj, ugyanis a minőségi képzés felé tereli a felsőoktatási intézményeket: minél magasabb színvonalú az oktatás, annál értékesebb a diploma – magyarázta Bódis József.
Bódis szerint főváros-centrikus a felsőoktatás, érdemes lenne megfontolni, hogy a főváros-vidék megoszlás szerint is differenciálják az ösztöndíjakat, ezzel kompenzálni lehetne a főváros helyzeti előnyét.
A tervezet a PTE-t a nemzeti tudományegyetemek között említi az intézményt, ami a legnagyobb elismerést jelenti, hiszen ez alapján határozzák meg finanszírozási formát, valamint hogy milyen képzéseket indíthat az iskola.
A kormány nyáron döntött úgy, hogy négy, nemzeti, helyi- és kistérségi, valamint szakiskolák kategóriába sorolná az intézményeket, melyek alapján határoznák meg a finanszírozási formát, valamint hogy milyen képzéseket indíthatnak az iskolák. Ez a feladatmegosztásban és a struktúraátalakításban jelenthet jelentős változást.
– Fontos lenne, hogy a státushoz a megfelelő finanszírozás is társuljon, a magas színvonalat hosszú távon fenntartani, fejleszteni csak akkor lehet, ha az adott intézménynek nincsenek gazdasági nehézségei.
Az új tervezet egyébként azt a stratégiai célt tűzné ki e kiemelt egyetemek számára, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszak végére megfelelő programok, projektek, fejlesztések révén bekerüljenek a világ élvonalába tartozó intézmények közé.
