A kilátásba helyezett bírság hatására sokan úgy döntöttek a válaszadást korábban megtagadók közül, hogy mégis kitöltik a népszámlálási kérdőíveket. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint eredetileg országosan 1400 esetben tagadták meg a válaszadást, míg az eddigi megyei visszajelzések alig 600 ilyen esetről szólnak, s a szám napról napra csökken.
Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője az MTI-vel azt közölte: az adatszolgáltatást megtagadókkal szemben szinte minden megyében indítottak eljárást a jegyzők, de sok esetben ezek nem végződtek bírságolással. Akik ugyanis inkább csak egyfajta „hőzöngésből” utasították el a részvételt, azok általában meggondolták magukat, amikor megtudták, hogy a bírság fejenként 50 ezer forint is lehet – tette hozzá.
A szóvivő egy észak-magyarországi esetet hozott fel példaként; ott a jegyző berendelte a válaszadást megtagadó négytagú családot az irodájába, s a bírságról szóló határozat négy példányát „véletlenül” az asztalon felejtette. Amikor a család szembesült azzal, hogy a büntetésük nem 50 ezer, hanem 200 ezer forint lesz, helyben, szó nélkül kitöltötték a kérdőívet.
Kitért arra, hogy szabálysértési eljárás indult néhány esetben azok ellen is, akik tudatosan hamis adatokat írtak be a kérdőívekre. Ilyen esetről számoltak be az egyik dunántúli megyéből, ahol azért indítottak eljárást, mert az önkormányzathoz berendelt hattagú család megjelent ugyan a pótösszeírásra, de komolytalan, megtévesztő adatokat írt rá a kérdőívekre.
A szóvivő közlése szerint az egyik fővárosi kerületben is előfordult, hogy a válaszadó tudatosan használhatatlan válaszokat írt szinte valamennyi kérdésre: a nemére vonatkozó kérdésnél beikszelte a „férfi” és a „nő” kategóriát is, a születéskori lakcíméhez azt írta, „az önkormányzatnál meglelhető”, a legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének dátumához azt, hogy „régen”, a foglalkozásra vonatkozó, kötelezően megválaszolandó kérdésre pedig azt: „ez titok”.
Virágh Eszter kiemelte: a válaszmegtagadás alapvetően nagyvárosi jelenség, és általában a módosabbakra jellemző. Egy kastélyban lakó család például kijelentette, hogy inkább kifizeti a bírságot, de nem válaszol a kérdőívre. A jegyző már elindította a szabálysértési eljárást, amikor kiderült, hogy a család Kanadába távozott.
Beszélt arról is, hogy a budapesti kerületekben, „úgy tűnik, egyre kevésbé van szükség” szabálysértési eljárások indítására, az egyik belvárosi kerületben például csak három ilyen esetről tudnak.
Azok közül, akik október végéig nem válaszoltak a népszámlálási kérdőívekre, sokan meggondolták magukat, és részt vettek a novemberi eleji pótösszeíráson. A budapesti kerületekben gyakran 300-an álltak sorba a jegyzői iroda előtt – tette hozzá a szóvivő.
