Az LMP baranyai szervezete fórumbeszélgetést tartott, melynek témája újfent a bodai atomtemető lehetséges veszélyei, az alternatív atomtemető-helyszín hiánya, valamint az uránbányászat újraindításával járó lehetséges problémák volt. Az eseményen megjelent és felszólalt egy jobbikos képviselő is.
Az LMP Baranya megyei szervezete lakossági fórumot tartott kedden a bodai atomtemető által felvetett kérdésekkel és problémákkal kapcsolatban. A Művészetek és Irodalom házában tartott eseményt – melyen hozzávetőlegesen 40-50 érdeklődő vett részt – annak apropóján szervezték a párt baranyai képviselői, hogy a Pécstől nem messze, Boda térségében tervezett radioaktív hulladéktároló előkészítése, az atomtemető helyének keresése, valamint a lehetséges bányászati munka újrakezdése és annak környezeti hatásvizsgálata „nagy lendülettel” folyik, annak ellenére, hogy a „város véleményét” erről nem kérték ki, közölték a fórumon.
A fórumon Keresztes László Lóránt, az LMP Dél-dunántúli regionális elnöke azt hangoztatta, hogy a fenti problémákkal most érdemes foglalkozni, azok már most aktuálisak, hiszen mind az – egyébként hosszú évtizedek múlva megvalósítható – atomtemető, mind pedig az uránbányászat újjáélesztése a pécsiek életét érinti és veszélyezteti. Mint mondta, meglátása szerint a döntéshozók nem vették ezt figyelembe.
Kiemelte, hogy az LMP célja, hogy máshol, alkalmasabb, nagyvárostól távolabb eső helyen építsék meg az atomtemetőt. Hangsúlyozta, hogy népszavazást fognak kezdeményezni a bodai atomtemető megépítése, valamint az uránbányászat újraindítása ellen is.
Kóbor József, az LMP Baranya megyei elnöke és nukleáris biztonsági szakszóvivő előadásában kifejtette, hogy az uránbányászat újrakezdése megannyi veszélyt jelent a bányászokra, a bánya környékén élőkre, valamint a város életére nézve is. Véleménye szerint egy ilyen bánya jelenünkben nem oldaná meg a foglalkoztatási problémákat, mivel feltehetően mindössze maximum 500 embert foglalkoztatnának az új bányában, és szerinte azok sem lennének pécsiek. A bánya továbbá – folytatta – az urán kiszámíthatatlanul mozgó ára miatt bármikor becsődölhet és bezárhat. Azt mondta, hogy ha újrakezdenék az uránbányászatot Pécs közelében, annak minden bizonnyal az lenne az eredménye, hogy a pécsi ingatlanok értéküket vesztenék, a városi turizmus megcsappanna, és külföldi diákok sem érkeznének Pécsre.
Az atomtemető kapcsán elmondta, hogy a legfőbb probléma az, hogy nincs alternatív terv a helyét illetően, mivel a ’90-es évek kutatásai során kimondták, hogy a bodai kőzet a legalkalmasabb arra, hogy egy ilyen létesítményt kialakítsanak. Ebbe az atomtemetőbe olyan kiégett reaktor-fűtőelemeket helyeznének el, melyek közül egy darab is halálos sugárzást bocsát ki magából 1 méteres körzetben, több mint 100 éven keresztül.
A fórumon Gyimesi Gábor, a Jobbik pécsi képviselője elmondta, hogy egyetért az LMP-vel abban, hogy népszavazást kell kezdeményezni az ügyek megoldása érdekében, melyben támogatni is fogják a pártot. Hozzátette, hogy szerinte sem körültekintően jelölték ki Bodát az atomtemető helyszínéül. Az uránbányászat kapcsán kiemelte, hogy az azzal járó környezet és egészségkárosítási hatások nem érik meg a bányából származó lehetséges profitot.
Kővári János, az ÖPE vezetője a fórumon elmondta, hogy az egyesület már megtette az első jogi lépéseket az uránbányászat újraindítása ellen. Bejelentkeztek a környezetvédelmi hatósághoz és jelezték, hogy jogsértő, az emberek egészségére és környezetükre is veszélyes a bányászat jövőbeni megindítása. Ezután azt a javaslatot tette, hogy egy közös ellenzéki-civil szakértői munkacsoportot kellene létrehozni ahhoz, hogy az atomtemető, valamint az uránbányászat további problémáira és veszélyeire fel tudják hívni a pécsiek és a környéken élők figyelmét.
A fórumon részt vett még számos Pécs környéki település polgármestere, valamint a pécsi ellenzék további pár képviselője is.
